K-Monitor Adatbázis

Feltűnően hallgat a kormány a letelepedési kötvények ügyében. Hiába kérdeztünk többször is rá, milyen eredménnyel végződött a márciusban felfüggesztett program, hány bevándorló érkezett Magyarországra, nem kaptunk érdemi választ a hatóságoktól. Legutóbb egy hónapja küldtük el kérdéseinket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz (BMH), ahonnan tegnap – nagy nehezen – sikerült egy néhány soros választ kicsikarni.

Továbbra is teljes gőzzel zajlik a letelepedési magyar államkötvényprogram reklámozása külföldön – noha egy orosz nyelvű oldalon már azt is megírták, december 27-én lezárul az értékesítés.

Mondvacsinált okokra hivatkozva nem árulja el a bevándorlási hivatal, hogy milyen erkölcsi bizonyítványokat adtak le a letelepedési kötvényt vásárló külföl­diek. Korábban lapunk tárta fel, hogy volt olyan elítélt orosz állampolgár, aki egy karib-tengeri adóparadicsomból származó dokumentumot nyújtott be.

Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgalmazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tartózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a papírokhoz, igaz, akkor a befizetett összeg nem jár vissza.

A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába. 2013-ban és 2014-ben a programban lényegesen többen kaptak tartózkodási engedélyt, mint ahányan kötvényt vásároltak.

Fél évet és több mint egymillió forintot kér közérdekű adatok kiadásáért lapunktól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Arra voltunk kíváncsiak, miért vontak vissza – mondvacsináltnak tűnő okokra hivatkozva – több tucat tartózkodási engedélyt olyan külföldiektől, akik befektetéseik nyomán jutottak ehhez a lehetőséghez, és nem a visszás körülmények között értékesített letelepedési kötvények vásárlásán keresztül.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint letelepedési kötvényt vásároltak azok a keleti keresztény családok, akikről az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán korábban azt állította, hogy 2013-2014-ben Magyarország titokban befogadta őket – mondta Barabás Richárd, a PM szakszóvivője.

De a politikai támadásoknál azt el szokták felejteni, hogy az ügyfélszerzésnek jelentős költségei is vannak.Hiba lenne, ha az állam venné kézbe a kliensvadászatot, hiszen nem kínálhatna letelepedést más ország területén, de a transzparencia és a magyar központ megkövetelése jogos igény lehet.