K-Monitor Adatbázis

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A BIF Nyrt. 2016-ban bejelentette a középtávú stratégiáját, egy kisrészvényes ezt komolyan vette, magyarul elhitte az abban foglaltakat és ennek megfelelően részvényeket vett. Mire a felügyelet megbírságolta és ezt egy független bíróság is helyben hagyta. Egy teljességgel érthetetlen sztori következik.

Egy hetük van a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 2016-ban jogszerűtlenül felmondó dolgozóinak, hogy kifizessék 23 milliós tartozásukat volt cégüknek. A bajba jutott embereket Pécs kormánypárti vezetői tévesztették meg, ők azonban nem vállalják tettük felelősségét.

A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a WebMindLicenses és a portugál Lalib cégek között a livejasmin.com weboldalhoz kapcsolódó know‐how hasznosításával összefüggésben kötött licencszerződés célja nem az adóelkerülés volt.

Egyre nagyobb összegek miatt perlik be a NAV-ot a magánszemélyek és a cégek: a tavalyi bírósági ügyek már majdnem nyolcvanmilliárdról szóltak. Eközben a hivatal mind többször hagyja el győztesen a tárgyalótermet.

A cáfolatok ellenére zavarosak a kormánypárti politikusok útépítő-különadóról szóló nyilatkozatai: mindig hagynak egy kommunikációs kiskaput, ami arra utal, hogy valami sarc féle azért készülhet a Miniszterelnökségen.