Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.
Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.
Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt.
Március vége óta nincs döntés dr. N. Norbert, a Csongrád Megyei Bíróság büntetőbírája bírói mentelmi jogának újabb bűncselekmények ügyében való felfüggesztéséről – mondta el érdeklődésünkre Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Négyrendbeli vesztegetéssel, egyrendbeli hivatali visszaéléssel és háromrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja a Szegedi Nyomozó Ügyészség dr. N. Norbertet, a Csongrád Megyei Bíróság büntetőügyekben eljáró bíráját.
Az ügyészség szerint elegendő bizonyíték van arra, hogy a Csongrád Megyei Bíróság egyik tanácsvezető bírája kenőpénzt fogadott el. A bíró mentelmi jogát a köztársasági elnök függesztheti fel.
A szegedi ügyvéd, K. Zoltán elleni, korábban befolyással üzérkedés miatti gyanút hivatali vesztegetésre módosította a Csongrád Megyei Nyomozóügyészség.