K-Monitor Adatbázis

Újabb szakaszához ért a Schadl–Völner korrupciós büntetőper, ezúttal két napon keresztül tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken. Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt múlt kedden, ami akár teljesen megváltoztathatja a jelenlegi tárgyalást, vádkiterjesztés történhet, de az sem kizárt, hogy új eljárás indul, amikor magas rangú vezetők kerülhetnek szembe a törvénnyel, és hosszas válaszokat kell adniuk tanúként vagy vádlottként.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.

Harangozó Tamás arra vár választ, indult-e büntetőeljárás az ügyben, és ha nem, kezdeményezik-e a nyomozás elindítását.

Polt Péter kitüntette, a parlamenti fideszes többség megmentette, és még a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát is visszadobhatta.

– És akkor mégsem mondott le. – Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből. – Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez? – Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen. Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró? Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?

Évről-évre nő az ügyészségeken kiosztott béren kívüli pluszjuttatások összege; tavaly különösen megugrott a jutalomkeret, amiből így bőven kijött egy 13. havi fizetésnek megfelelő összeg, pedig a havi átlagbér tavaly alapból 20 százalékkal több volt, mint 2016-ban.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Az elmúlt nyolc év átlagában az összes korrupcióhoz kötődő cselekmény 57,5 százaléka vádemeléssel fejeződött be - közölte a Legfőbb Ügyészség hétfőn közleményben.