language

Akták:

BKV-ügyek highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

BKV-ügyek

BKV-ügyek

„BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.

 

Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.

 

A vád szerint az okozott kár meghaladta az egymilliárd forintot.

 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Hagyó Dosszié - Hagyó Miklós blogja, amit az eljárás alatt vezetett 

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [63]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7   >  >>

BKV-per: közösségi oldalon nyomozott az ügyészség

Kapcsolatot fedezett fel az ügyészség a BKV-per egyik tanúja illetve vádlottja között az egyik népszerű közösségi oldalon, de mivel az érintettek nem tagadták szakmai kapcsolatukat, a leleplezés "értelmetlennek" bizonyult.

BKV-vádlottak: Kocsis állhat a háttérben

Kocsis István, volt BKV-vezérigazgató szerepével kapcsolatban tettek fel kérdéseket a BKV-per vádlottjai a közlekedési cég jelenlegi kommunikációs vezetőjének. A Kocsissal régi munkakapcsolatban álló Székelyné Pásztor Erzsébet válaszaiból kiderült, a feljelentéseket megalapozó belső vizsgálatok komolytalanok voltak, és a Hagyóék idején sem volt szükségtelen a BKV kommunikációja, ahogy azt a vádirat állítja.

A rendőrségnek is kellettek a BKV-s lufik

Még a BRFK is igényt tartott a közlekedési vállalat "felesleges" ajándékcsomagjaira, holott a Hagyó-ügyként elhíresült BKV-per vádirata szerint bűncselekménynek minősülnek a BKV ajándéktárgyakra fordított kiadásai.

Alkotmányellenesen marad Kecskeméten Hagyó?

A BKV-per Budapestre történő áthelyezését kezdeményezte a csütörtöki tárgyaláson Bárándy Péter védő, egykori igazságügyi miniszter a Kecskeméti Törvényszéken. Az indítványt Hadnagy Ibolya bírónő elutasította. Bárándy indítványában, amelyet H. Éva vádlott védelmét ellátva tett, arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság (AB) december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.

BKV-per: "Takaríts, zsidó"

H. Éva vádlottnak, Hagyó Miklós egykori sajtósának vallomástételével folytatódott a BKV-per tárgyalása csütörtökön, a Kecskeméti Törvényszéken. H. Éva tagadta bűnösségét minden vádpontban. H. Évát több, az ügyészség szerint szükségtelen BKV-s szerződés megkötésére való utasítás adásával vádolják, ill. a vádirat szerint a sajtós valós munkavégzés nélkül vette fel fizetését.

Hagyó-per - A kilencedrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét

Nem ismerte el bűncselekmény elkövetését Z. Tibor kilencedrendű vádlott, aki a bíróság előtt fenntartotta a nyomozati szakban tett vallomását a Hagyó Miklós és társai ellen, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalási napján.

Hagyó-per: 1,8 milliárdos a kárigény

Ismertette polgári jogi kárigényét a BKV-büntetőper tegnapi tárgyalásán a közlekedési társaság. A vállalat - az egyre gyengülő vádirat tényállását átvéve - 1 milliárd 779 millió forintos igényt jelentett be, amelyet a vádlottaknak akkor kell megfizetniük, ha bűnösségük bebizonyosodik.

Elszámoltatás: sok hűhó semmiért

A fantáziadús összeesküvés-elméleteken, látványos médiaakciókon és néhány, gyenge lábakon álló gyanúsításon kívül eddig semmilyen érdemi eredményt nem tudott felmutatni az Orbán-kormány elszámoltatási gépezete.

Hagyó-per: máris döntöttek?

Bírósági források szerint nincs szakmai magyarázata annak, miért helyezett adott bíróságokra kiemelt jelentőségű ügyeket Handó Tünde (Szájerné). Az Országos Bírósági Hivatal mindenható elnöke a Hagyó-ügyet éppen arra a Kecskeméti Törvényszékre utalta, ahol 2010-ben elítélték Zuschlag Jánost. Sőt, nem kizárt, hogy a bíró is azonos lesz. Ez sokakban felvetheti a gyanút, hogy az ügyek elhelyezésével - a korábbi aggodalmaknak megfelelően - az ítéletnek is irányt szabnak.
Találatok: [63]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7   >  >>