K-Monitor Adatbázis

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Van egy cég, amelyik olyan erősen nyitott a közbeszerzéseken, mint talán korábban soha senki. A Hanley Service Kft. mindössze három hét alatt négy tanuszodára és három tornacsarnokra kötött szerződést a Nemzeti Sportközpontokkal 1,7 milliárd forintért. Tavaly áprilisban volt a Hanley csodahónapja, az épületeknek azóta régen el kellett volna készülniük. De egyetlen egy sem készült el a februári határidőre, sőt a módosított határidőkre sem. A Sportközpontok kötbér helyett inkább még több pénzt adott, volt, hogy egészen nevetséges indoklással.