Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Alaposan bevásárolt idén a Tasó László fideszes országgyűlési képviselőhöz kötődő nyíradonyi Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület: tavaly 150 millió forint támogatást nyert a Kisfaludy-programban, amiből ingatlanokat is vett, többek között a képviselő feleségétől, illetve a neje cégétől. Az egyesület által elnyert támogatás egy része így végső soron az országgyűlési képviselő családjához került. Az ingatlanok egyesülethez vezető útját a tulajdonlapok és térképek alapján göngyölítettük fel. Tasó László azt mondta: a 2015-ben történt kilépése óta nincs köze az egyesülethez, az pedig szerinte valótlan provokáció, hogy a családjánál landolt a támogatás egy része.
Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk kormánypárti kötődésű szervezetekkel. Ezek a hazai civil támogatásokat rendre felmarkoló szereplők helyi szinten az elmúlt években több százmillió forintnyi uniós forrás elosztásába szólhattak bele. A hazai forrásból a jövő évi kampány előtt alaposan kistafírozott helyi szatellitszervezeteknek azonban beletörhetett a bicskája az uniós pályázatokba: a civil-önkormányzati partnerségre épülő program folytatásáról nincs hír, ugyanakkor egyes „Helyi Akciócsoportok” a következő években is pénzhez juthatnak.
Még febuárban derült ki, hogy 200 millió forintos EU-s támogatást nyert el Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő unokatestvérének egyesülete Pásztón, egy olyan projektre, amelynek a kiírás szerint „a nők munkaerőpiaci helyzetének, illetve a család és a munka összeegyeztethetőségének javítását” kellett volna elősegítenie. Így Huczekné Rétvári Mónika szervezhetett e célból a nemrégen fideszessé változott Pásztón programokat, sőt képzéseket is.
Alig egy hónapon belül 13 közbeszerzést bonyolított le egy Békés megyei alapítvány, amelyet éveken át Simonka György fideszes parlamenti képviselő rokonai és barátai vezettek. Korábban is százmilliókról döntött, most is ebben a nagyságrendben fog, székhelye mégis egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódé.
Az LMP társelnöke szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékosan sumákolt, amikor egy újabb dokumentumcsomagot akart kikérni azzal az 1,2 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban, amelyet még tavaly kapott meg a szegedi, Korábban Érkezem Alapítvány, ahol a kuratóriumi tagok között ott található Lázár János kancelláriaminiszter felesége is.
Nem mindegy, ki építi az állami civilszférát. Épp befejeződött egy országos projekt szervezőinek kiképzése, amikor a csapat harmadát indoklás nélkül utcára tették. A megüresedett helyekre csak a napokban írtak ki pályázatot, de fű alatt közben felvettek új munkatársakat, akik között jelenlegi Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselőt, volt Fidesz-jelöltet és ORÖ-tagot is találni.
Kiképezték, majd pár hét elteltével indoklás nélkül kirúgták a 3 milliárd forintból indított országos közösségfejlesztési program mentorainak harmadát. A feladat kényes: a mentoroknak 6,6 milliárd forint elköltéséhez kell segédkezniük, de a pénzre már a pályázat kiírásakor rávetette magát a politika. A leépített csoportban úgy tudják, hogy egy megkésett átvilágítás alapján politikailag nem voltak elég megbízhatóak ahhoz, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtti hónapokban rájuk bízzák megyék, falvak életének szervezését.
