Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
Nagy jelentőségű ügyben tart holnap meghallgatást a strasbourgi bíróság nagykamarája. A Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország perben a közérdekű adatok nyilvánosságának az Emberi jogok európai egyezménye szintjére emelt védelme forog kockán.
Eljutott hozzánk a KEHI és a norvégok közötti, a norvégbalhé jogi vonulatának alapját képező hatásköri vitában képviselt álláspontokat tükröző levélváltás. A levelezést közzétesszük, a norvég válaszban megjelölt dokumentumok alapján azt is bemutatjuk, hogy mely szerződéses pontok rögzítik kristálytisztán, hogy a norvég fél felháborodása jogos: a magyar állam semmibe veszi azt a megállapodást, amely alapján milliárdokat kapott ajándékba Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől.
2014 tavaszáig Hajas Barnabás az ombudsmani hivatalban dolgozott, a lehetősége megvolt, hogy hozzáférjen a Társaság a Szabadságjogokért és a hivatal levelezéshez – ezt Szabó Máté Dániel mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Még múlt héten lemondott Trócsányi László igazságügyi miniszter kabinetfőnöke, Hajas Barnabás, "figyelemmel arra, hogy a józsefvárosi tűcsereprogrammal kapcsolatban felmerült személyes érintettsége" - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) hétfőn az MTI-vel.
A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, előfordult, hogy az Ökotárs vezetője nem a legmagasabb pontszámot kapott pályázatot akarta támogatni.
Az Orbán-kormánynak öt hónapjába telt, hogy Lázár János kirohanását igazolva rendőrségi ügyet kreáljon néhány civil szervezet működéséből, melyek egyetlen „bűne”, hogy az általuk osztott támogatásokat nem a kormány ellenőrzi, és ezekből kormánykritikus szervezetek is részesülnek.
Újabb érzékeny adatokat kér be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő Ökotárs Alapítványtól. Az Ökotárs tiltakozik, véleményük szerint a KEHI célja nem más, mint lejáratni az NCTA-t és minden eddiginél alaposabban listázni a civil szereplőket.
Több esetben is követhetetlen, hogy mi történik a daganatos/leukémiás gyerekeket és az ő gyógyításukat támogató közhasznú szervezetekhez érkező évi közel kétmilliárd forintnyi felajánlással és adománnyal. A transzparens gazdálkodás nem feltétele a működésnek.
