"Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra" – állt a honlapjukon, amíg elérhető volt.
Ebben a hónapban eddig 75 ezer forintot kaptak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alkalmazottai. Pedig sokan alig élnek jobb körülmények között, mint azok, akiket ellátnak. Iványi Gábor az Euronewsnak azt mondta, Magyarországon diktatúra van.
Újabb tárgyalási nap köszöntött a szegedi százmilliós csalás vádlottjaira. Az ügyet, melyben az ügyészség szerint egy szegedi alapítvány és az általa fenntartott két iskola nem létező diákokra vett fel százmilliós állami támogatást, 2022 novembere óta tárgyalják a Szegedi Járásbíróságon, de eddig nem sok eredményt sikerült elérni a tárgyalóteremben. A legfontosabb témák csütörtökön a tanulói jogviszony érvényessége és a hiányzások voltak, előkerült a vezetői mozgástér és a munkatársi bizalom kérdése is. Több vallomást is felolvastak, de továbbra is minden vádlott ártatlannak vallja magát.
Folytatódott a tárgyalás annak a két szegedi alapítványi iskolának az ügyében, melyek munkatársai a vád szerint nem létező diákokra vettek fel százmilliós állami támogatást. Az egyik iskola volt igazgatóját, egy egykori szegedi fideszes képviselőt, és az iskolákat fenntartó alapítvány elnökét, egy szintén volt szegedi fideszes képviselőt hallgatott meg a Szegedi Törvényszék kedden. Nem vallották magukat bűnösnek, és azt sem nagyon értették, hogy hogyan kerülnek a képbe.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke szerint több ezer ellátottuk sorsa forog kockán.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Tovább távolodott a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtás: a civil szervezetek után újabban már kutatóktól és újságíróktól is megvonják a lehetőséget, hogy kapcsolatba kerüljenek rabokkal.
Nem „a Soros-birodalom álciviljei”, hanem iskolai, kórházi alapítványok és kevésbé ismert, helyben fontos civil szervezetek bukhatnak sokat az adóbevallás új formáján. Az eddiginél jóval könnyebb lesz elfeledkezni az 1 százalékok felajánlásáról.
Aki szereti azt a karcos élményt, amit például forrásszükséglet biztosításához nyújtott támogatásról intézkedő, karakterében a matolcsyzmus jegyeit hordozó kormányrendeletek és azok mellékleteinek olvasása jelent, az ne hagyja ki a Magyar Közlöny idei 210-211. számát. Tartalmilag viszont egy kokainbáró szülinapi partiján lehet ilyen a pénzeső nevű műsorszám, mikor a főnök szipákol kicsit, majd indul a buli: aki elég hangosan kiabálja a nevét, vagy aki éppen az eszébe jut, ahhoz hozzávágnak egy nyolc-tíz számjegyű összeget. Csak itt olyan szereplők tűnnek fel a szerencsés nyertesek között, mint a szeged-csanádi megyés püspök, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft. vagy a Magyar Asszonyszövetség.
