K-Monitor Adatbázis

Legutóbbi cikkünkben bemutattuk a közérzetjavító, wellness eszközökkel és ezekhez kapcsolódó állapotfelméréssel házaló cégeket. A módszer azonban nem új: hasonló eszközökről többször kimondta már korábban a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok, hogy idősek megtévesztésére használták őket bizonyos cégek. A közérzetjavító termékekre specializálódott cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallott múltjáról nemrég – mégis évek óta pereskednek egy ferencvárosi férfival, aki a vásárlókat figyelmeztette a veszélyre.

Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.

Győzike és Nagy Feró a reklámarcai egy cégnek, amely többek között orvosi szempontból használhatatlan termékeket árul nyugdíjasoknak. A közérzetjavítónak hirdetett termékekkel házaló, állapotfelmérést kínáló cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallotta be nemrég, milyen dolgokat csináltak korábban: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. Az Átlátszónak nyilatkozók szerint a módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket.

Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.

Hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.

Informatikai csalási ügyben érintett az agresszív álhíroldal mindenszo.hu: a rendőrség nem találja az elkövetőt, aki a feljelentő szerint a kattintásvadász kamuhírszájt korábbi munkatársa lehetett. Egy másik, a médiában a Mindenszó főszerkesztőjeként szereplő férfi korábban a Szabadság hídra mászott fel azért, hogy Gyurcsány ellen tiltakozzon.

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.

A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról. Közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki. A térképen 24 település látható, ahol állítólag szervezetten „buszoztatták” a szavazókat. Helységek váltak láthatóvá, ahol teljesen magatehetetlen, idős, demens embereket is leszavaztattak, és akár a fenyegetésektől sem riadtak vissza. Több beszámolóból is tisztán kirajzolódik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai is aktívan közreműködtek a csalásokban. A térképről azt is meg lehet tudni, hogy melyek voltak azok a települések, ahol a beszámolók szerint a választási csalásokból a kocsmák és a templomok is egyaránt kivették a részüket.

Ebben a közvetítésben az Átlátszó tudomására jutott választási visszaélésekről számolunk be, cikkünk folyamatosan frissül. Várjuk olvasóink jelzéseit az esetleges választási visszaélésekről Magyarországon az info@atlatszo.hu, Erdélyben az erdely@atlatszo.ro címen. Forrásainkat megvédjük, személyes adataikat nem adjuk ki senkinek az ő beleegyezésük nélkül.