K-Monitor Adatbázis

Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája.

Hiába a szigorítás, a bizniszpártok láthatóan nem tartanak attól, hogy vissza kell fizetniük a kampánytámogatást, ha 1 százaléknál rosszabb eredményt érnek el az áprilisi választáson. Nem jelentéktelen összegről van szó: csak a listaállítással majdnem 1,7 milliárd forintra tesznek szert a kamugyanús pártok, ha pedig az egyéni jelöltjeiket is hozzávesszük, nagyjából 2,5 milliárd forint landol náluk. Bár a tavaly nem jogerősen négy év börtönre ítélt Szepessy Zsolt pártjának listáját nem vették nyilvántartásba, 65 egyéni jelöltje éppúgy elindulhat, mint a hozzá köthető két új szatellitpárt, amelyek legalább 16 választókerületben rokonokat, párokat indítottak egymás ellen. A Családok Pártja ráadásul nemrég egy székhelyszolgáltató telephelyére lett bejegyezve, de több más alakulat is mintha már készülne az eltűnésre. Találtunk üdülőbe és üres telekre bejegyzett, országos listát állító pártot is. A pártbiznisz elsősorban az ország szegényebb részein harapózott el, ott lesz lepedőnyi méretű a szavazólap.

Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.

Elvégezte a választási intézmények által "lepattintott" feladatot a Most Mozgalom, és felkeresett olyan választópolgárokat, akiknek aláírásai a hamisítási botrányba keveredett egyik párt ajánlóívein szerepeltek. A videóra is vett ellenőrzés lesújtó eredménnyel járt: a szembesítésről készült felvételen egyértelműen igazolódik az a gyanú, hogy bizonyos pártok valóban hamis ajánlások segítségével állíthattak jelölteket.

Mit keres valaki aláírása az MCP ívein, amikor ő csak a KTI-nek írt alá? A Most Mozgalom felkereste az aláírókat, akik nem is tudtak az egészről.

Egyedül a Munkáspárt és a Zöldek Pártja szerzett több szavazatot, mint ahány ajánlás kellett, hogy országos listát állíthassanak, az összes többi törpepárt az ajánlásainál kevesebb szavazatot szerzett.

A szocialisták egy ismeretlentől kapott dokumentumcsomagra hivatkoznak, amely szerint összesen 10 párt és 10 választókerület is érintett lehet az ajánlások fénymásolásában. Az ellenzéki párt a szóban forgó jelöltek és pártok kizárását követelik a választásból.

Tíz pártot érint a hamisítás a baloldali ellenzék gyanúja szerint.

A KTI jogi eljárást kezdeményez Marek Bertram, a legújabb választási botrányt kirobbantó egyetemista ellen. Az atv.hu által megszólaltatott politikusok egyike sem ismerte el Marek állítását, hogy tudniillik egymás között ment az ajánlóíveken szereplő adatok cseréje. Tóth Zoltán választási szakértő úgy látja: „a Nemzeti Választási Bizottság lapít, ahelyett, hogy az igazság kiderítésén fáradozna”.

Feljelentést tett a Rendőrségen Marek Bertram, a Magyarországi Cigány Párt volt asszisztense. A pártnak március elejéig segítő politológus-hallgató a JESZ, a KTI, a SZAVA és a Zöldek pártról állítja, hogy másolt ívekkel kereskedtek az MCP központi irodájában. A Most Mozgalom nevű civil szerveződés tagja társaival még a feljelentés előtt várta, hogy a Nemzeti Választási Iroda tegyen valamit, majd a Rendőrséghez fordultak.