language

Akták:

BKV-Alstom metrókocsik highlight_off

Kulcsszavak:

BKV-Alstom metrókocsik

BKV-Alstom metrókocsik

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

 

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

Kép forrása: Index

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Metrókenőpénz: ki sem hallgatták az egyik fővádlottat, úgy szüntették meg ellene az eljárást

Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve.

OLAF: Az Európai Unióban sok a szabálytalanság

Mintegy kétszáz vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala, ezek nyomán pedig mintegy 3,1 milliárd euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot – írta szerdán közzétett éves jelentésében a szervezet. Az OLAF 2017-re vonatkozó, interneten elérhető jelentéséből kiderül, hogy miközben az általuk tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga 42 százalék, Magyarországon ez az arány 47 százalék.

Több tucat büntetőeljárás indult Magyarországon az OLAF kezdeményezésére az elmúlt években

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

Még nem lefutott ügy a metróbotrány

Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?

Az OLAF rendszerszintű hibákat tárt fel

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Kiszivárgott a 4-es metrós korrupciót vizsgáló OLAF-jelentés

A Figyelő mai számában közzétette a hetek óta lebegtetett, titkos uniós korrupciós vizsgálat, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés részleteit.

Tarlós megfizettetné elődeivel a károkat

A csepeli központi szennyvíztisztító és egyéb, Demszky Gábor főpolgármesterségéhez kapcsolódó mulasztások miatt Brüsszel által kirótt büntetéseket kérte számon a balliberális politikusokon Tarlós István. A főpolgármester nyilatkozatának előzménye, hogy Szabadai Viktor, a liberális párt ügyvivője a Mahir Cityposter Kft. és a fővárosi önkormányzat közötti szerződés felmondása kapcsán elsőfokon megítélt kártérítési összeg miatt felszólította a korábbi döntésben részt vevő képviselőket, hogy a ciklus hátralévő részében tiszteletdíjukat utalják át Budapest számlájára.

Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként. A 7,4 kilométer hosszú vonal nem hozza a tervezett és elvárt utasszámot, így az ára 40 év alatt sem fog megtérülni, és lehet, hogy vissza kell majd fizetni az uniós pénz egy részét. Az építkezéssel kapcsolatban hűtlen kezelés, a metrószerelvények beszerzésével kapcsolatban vesztegetés gyanúja miatt ma is nyomoz a rendőrség.
Találatok: [9]  Oldalak:   1