K-Monitor Adatbázis

A tőkealap-kezelő egyetlen magántőkealapot indított 2023 nyarán Értékmentő néven, ám mostanáig az sem fektetett be semmibe. Az irány megvan, az alapkezelőben felbukkanó üzletembereknek pedig figyelemreméltó kapcsolatrendszere van.

Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.

Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.

Szemerey Szabolcs, aki Matolcsy György jegybankelnök tágabb családi körébe tartozik, eddig is érdekelt volt a mezőgazdaságban, agrárgazdaként sok uniós támogatást is kapott.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Az éves beszámoló elmaradásáért büntetett a jegybank.

Az MKB Bank rágalmazás miatt feljelentést tesz a Magyar Nemzet hétfői cikke miatt, ami szerint szerint az elmúlt években három-négymilliárd euró, vagyis ezerháromszáz milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról, ami az uniós pályázatokból a kormánypárti politikusoknak visszaosztott jutalék lehet.

A szentendrei Skanzen (hivatalos nevén Szabadtéri Néprajzi Múzeum) négy milliárd forint értékben akar keretszerződést kötni korhű Erdély tájegység létrehozására – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.