Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet „számszerűsíteni”. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.
Kormányzati és társadalmi cél is, hogy az intézményben élő értelmi fogyatékos, továbbá pszichiátriai ellátást igénylő, valamint szenvedélybeteg emberek nagyobb intézmények helyett kisebb közösségekben élhessenek. Az erre elkülönített összes (uniós és hazai) forrás összesen 25 milliárd forint, az ehhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) hatáskörébe tartozik az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás elnevezésű EFOP-2.2.2. projekt keretében.
A Emberi Erőforrások Minisztériumában nem tudnak arról, hogy segélycsomagok ügyében is vizsgálódik az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF.
Egy furcsa közbeszerzésen a piaci árnál drágábban vásárolt élelmiszercsomagot rászorulóknak az Emmi. Úgy másfél milliárddal juthat kevesebb a nélkülözőknek.
„Ezt a csomagot Magyarország kormánya juttatta el önhöz és családjához” – hirdetik kék alapon fehér betűkkel azok a dobozok, amelyekben az úgynevezett Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) keretében kiosztott élelmiszersegélyek jutnak el a szegény, kisgyermeket nevelő családokhoz. A felirat tényszerűen igaz, csak – ahogy mondani szokták – nem fejti ki a valóság minden részletét.
Először is a dobozok tartalmát az Európai Unió forrásaiból vásárolták, vagyis főként a holland és német adófizetőknek tartoznak értük hálával a rászorulók – illetve azok, akik az erre a célra kiírt, és megfelelően irányított közbeszerzéseken leszállíthatták a dobozokba kerülő termékeket. Hadházy Ákos, az LMP társelnökének legújabb kutatásai szerint ugyanis az derült ki, hogy lényegében egyetlen cégcsoportra írták ki a pályázatokat, és ha valaki más is elindult, azt kizárták vagy ajánlatukat érvénytelenítették.
Februárban számoltunk be arról, hogy a teljes ellátórendszert, de még a romafelzárkóztatást is maga alá gyűrő mamutszervezet, a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság (SzGyF) erőltetett tempóban próbálja végrehajtani a nagy intézetek kiváltását.
