language

Intézmények:

Eurometro Kft. highlight_off

Akták:

Négyes metró highlight_off
167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

 

Az OLAF-jelentés teljes szövege.  (Magyarul) 

 

#METRÓ #BKV-ALSTROM METRÓKOCSIK #DEMSZKY GÁBOR

 

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

Vitézy: Demszkyék minden visszaélésről tudtak

Vitézy Dávid szerint a Demszky-féle városvezetés mindent tudott arról, hogy mi folyik a budapesti 4-es metró beruházása körül. A BKV felügyelőbizottságának 2007 és 2009 közötti, az akkori ellenzék által delegált tagja erről a 4-es metró beruházásához kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport szerdai ülése után beszélt újságíróknak.

4-es metró: tízmilliárd forintig bármit megtehettek Demszkyék?

Tisztul a kép a 4-es metró több mint 400 milliárd forintos beruházása és a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró OLAF-jelentés körül – közölte Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport fideszes elnöke a testület hétfői ülése után. Szerinte annak ellenére, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester korábban azt hangoztatta, semmi köze nem volt a metróberuházáshoz, minden jel arra utal, hogy a volt SZDSZ-es politikus körétől vagy személyesen tőle érkeztek azok a politikai utasítások, amelyek végül jelentős költségnövekedéshez vezettek.

Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Az OLAF rendszerszintű hibákat tárt fel

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Puch cége és volt MÁV-vezérek is az OLAF-jelentésben

Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.

Itt az OLAF-jelentés a 4-es metróról, 60 milliárd forintot kérhetnek vissza

Nyilvánosságra került az OLAF-jelentés a 4-es metró beruházásáról. 60 milliárd forintot kérhetnek vissza a szabálytalanságok miatt.

Kiszivárgott a 4-es metrós korrupciót vizsgáló OLAF-jelentés

A Figyelő mai számában közzétette a hetek óta lebegtetett, titkos uniós korrupciós vizsgálat, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés részleteit.

Korrupciós jelentés a négyes metróról - A föld alatti csodafegyver

A tavaly befejezett uniós vizsgálat szerint a beruházás során 167 milliárd forintot elcsaltak vagy elloptak, és úgy néz ki, hogy emiatt mintegy 87 milliárdot vissza kell fizetni Brüsszelnek. A metróépítést 1998-ban Orbán Viktor állíttatta le, hogy aztán az új vonalat pont egy héttel a 2014-es választások előtt ő maga adhassa át. Megeshet, hogy a metró 2018-ban választási győzelmet hoz a Fidesznek.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>