K-Monitor Adatbázis

A rendőrség korábban visszadobta a feljelentést, de az ügyészség ezt felülbírálva nyomozást rendelt el a Covid-tesztek milliárdos állami megrendelésén magát degeszre kereső, fideszes kötődésű cég fantomizálódása miatt. A bizniszben érintett másik, szintén haveri kötődésű cég is így igyekezett eltűnni, abban az ügyben a NAV már nyomoz.

A NAV szerint gyanús lehet, hogy a ferencvárosi parkolóbotrányban is érintett tulajdonos a 3,15 milliárdos állami Covid-teszt beszerzést elnyerő cégét egy 19 éves borsodi fiatalnak adta el, majd miután az osztalékot is megkapta belőle, felszámolták a vállalkozást.

Korai lenne pezsgőt bontaniuk a 2014-ben bebukott, az Alexandra-csoport egykori centrumvállalata, a Pécsi Direkt hitelezőinek, amiért a felszámoló a minap első fokon közel ötmilliárd forintot nyert meg nekik – a pénzt ugyanis valakik rég eltüntették.

Szíriai, libanoni és szerbiai álvállalkozók felhasználásával fantomizálták a NER milliárdos főépítője és üzlettársa kényelmetlenné vált vállalkozásait.Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének „szakmai önéletrajzában” az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a „problémás” cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek…

Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő azért, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat leállíttassa – értesült a 24.hu.

Másodfokon is jóváhagyta a bíróság az Est Media csődegyezségét, írja az MTI. Ez azt jelenti, hogy a súlyos tartozásokat nyögő, szinte üres tőzsdei cég továbbra is életben marad, különben valószínűleg jött volna felszámolás.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körül kialakult helyzetről a gyár többségi tulajdonosa, a szíriai-svájci kettős állampolgárságú Bachar Najari. Az üzletember el a cége történetét akarta bemutatni, és azt, ahogyan szerinte bizonyos magyar üzleti és politikai körök hónapok óta azon dolgoznak, hogy kicsavarják a kezéből a Zsolnay-gyárat.