K-Monitor Adatbázis

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Az Integritás Hatóság elnöke kijelentette: a hatóság minden jogkörével szeretne és fog is élni.

Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott testület elnöke jelentette be, hogy kaptak bejelentést az ORÖ Híd a munka világába című programjának ügyében.

Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak. Az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát.

A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.

A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.