K-Monitor Adatbázis

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elutasította a Fidesz 2018-as gazdálkodását érintő kockázatjelzést, amelyet Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a számvevők nem kívánják vizsgálni a kormánypárt idei gazdálkodását. Juhász és Szigetvári az után fordultak az ÁSZ-hoz, hogy híre ment: a Fidesz – vagy a kormány – év végéig lefoglalta az összes elérhető óriásplakáthelyet, így lényegében nem maradt szabad hely az ellenzéki pártoknak.

A kormányszóvivő elismerte, 11 milliárd forintból újabb kampányba kezdhet a kabinet. Ezt vélhetően a Fidesz is össze tudja hangolni a választási kampányával.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Adómilliárdokat töm az állam olyan magánkézben lévő médiumok zsebébe, melyek minden erejükkel megpróbálják alátámasztani a kormánypárt üzeneteit.

Miután kétharmad híján a Fidesznek nem sikerült rendet tenni a parlamentben a közterületi reklámok piacán, Rogán Antal minisztériuma kézi vezérléssel, önkormányzatonként egyesével próbálja rendezni a kérdést. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk birtokába jutott levél, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldtek az egyik budapesti fideszes önkormányzat jegyzőjének.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Orbán Viktor környezete az elmúlt másfél évben felvásárolta a médiapiac legfontosabb állásait. Ezt nem tehette volna meg a Médiahatóság hathatós segítsége nélkül. 2010 után a Médiahatóság mindent elkövetett a Simicska-média felépítéséért, hogy a nagy összeveszés után ugyanazzal az erővel lásson neki a lebontásnak. A piaci fúziók feltételeinek megszabásával a hatóság és a Fidesz úgy alakította át az erőviszonyokat, ahogy neki volt kedves. Többek közt ezért szűnt meg a Népszabadság is. Hét év után mindenki számára világosan látszik a Fidesz-kormány által kialakított hatóság egyetlen valódi értelme: mindenkor érvényesíteni a párt hatalmi érdekeit a médiában.

Felháborítónak tartja Juhász Péter, hogy, noha újabb bizonyítékok kerültek elő a Fidesz 2010-es és 2014-es csaló kampányelszámolásával kapcsolatban, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ennek ellenére nem indít vizsgálatot.

Bár teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánypárt durva valótlanságot állított a 2010-es kampányköltéseiről, a Fővárosi Főügyészség elutasította Nyakó István (MSZP) ez ügyben tett feljelentését, arra hivatkozva, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-ben már mindent rendben talált a párt körül, „sajtóértesülések” alapján pedig nem indítanak nyomozást.