K-Monitor Adatbázis

Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben.

Mégis veszteséggel zárta az évet a kormányközeli nonprofit cég.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Függetlennek látszó, valójában kormánypárti lapot kapnak az I. kerületi lakosok. Az Egyker mögött álló egyesület legalábbis 2021-ben állami támogatásokból működött, programjaikat pedig a Fidesz kerületi irodájában tartják. Az önkormányzati lap kiadását a nyomtatott Egyker megjelenése után nem sokkal felfüggesztette a kerületi képviselő-testület, ahol ősszel került többségbe a Fidesz. Egy másik, állami támogatásokból működő, Fidesz-közeli alapítvány székhelyén pedig bárki alhat, ha lefoglalja az egyik nagy szálláshely-közvetítő oldalon.

A fenntarthatósággal foglalkozó lap eddig ráfizetéses volt, a mostani befektetés összegét titkolják.

A kormánypártok a főváros helyett a fideszes belvárosi önkormányzat tulajdonába adták a közteret, ezért lett új üzemeltetője az éppen ma megnyílt rendezvénynek.

Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben.

Szinte minden részlete titkos annak a védelmi-biztonsági reformnak, aminek a koordinálását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.