K-Monitor Adatbázis

A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak.

A világ nagyot fordult a 2010 előtti, de még a 2016-os idézet óta is: a „legforróbb sztártitkok” szlogen alatt futó bulvárlap, a HOT! például ma már a fideszes kötődésű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezében van, Várkonyi Andrea itt jelenti be eljegyzését Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor pedig személyesen köszönti a lap főszerkesztőjét, Kelemen Krisztát a Karmelita kolostorba szervezett zártkörű partin. A kormánypárti sajtótömb már egyáltalán nem fél a bulvártól: a KESMA összesen nyolc darab online vagy nyomtatott bulvárterméket tart el (Ripost és Ripost.hu, Bors és BorsOnline, HOT!, Life, She.hu és ide sorolható a City7 is), de tele vannak „könnyed” tartalmakkal az online megyei lapok és az Origo is. A Mediaworksben van külön „bulvár és magazin divízió” is, Ómolnár Miklós Ripost-főszerkesztő vezetésével.

Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég.

Összeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak.

A hirdetési bevételek tükrében ez persze nem meglepő: a MATESZ által nem auditált, így ködbe vesző példányszámmal rendelkező Ripost hirdetési adatbázisát az Index tavaly nyáron szerezte meg: kiderült belőle, hogy a 2016 januárja és novembere között megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott.

Eredményes évet zártak a fideszes sajtótermékek kiadói és tulajdonosai a 2017-es évek beszámolói alapján. A 2015-ös Simicska-konfliktus után nagy építkezés kezdődött a jobboldalon, annak érdekében, hogy új pillérei legyenek a kormánybarát nyilvánosságnak az elbukott Nemzet-portfólió helyett. A munka, amihez a magyar állam több tízmilliárd forinttal járult hozzá, két éven keresztül zajlott. Az új médiarendszerváltás befejezettnek mondható: a Magyar Nemzet és a Metropol megszűnt, a Class FM és a Lánchíd Rádió elhallgatott, a Hír TV milliárdos veszteségeket termel és leépít, a Heti Válasz pedig vevőt keres, a kormánypárti médiába megállás nélkül ömlenek az állami milliárdok.

Már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jóváhagyta Andy Vajna kaszinómágnás, filmügyi kormánybiztos és médiacézár legújabb beruházását. A napokban Vajna egyik leányvállalatához került annak a Lapcom Zrt. részvényeinek 100 százaléka is, amivel a Fidesz közeli médiatulajdonosok nemcsak a vidéki lapok túlnyomó többségét szerezték meg, de azt is megoldották, hogy a választásokig legyen egy olyan szegmense a sajtónak, ahol biztosan nem fognak az emberek politikailag kényes ügyekről olvasni - ez pedig a napilapok piaca. Mielőtt ebbe mélyebben belemennénk, nézzük meg, hogy egyáltalán mit vett Andy Vajna a Lapcommal.