language

Lapok:

Személyek:

Kocsis István highlight_off

fn.hu

2001-ben indult el a Figyelő internetes változataként FigyelőNet néven, később kapta a rövidebb fn.hu nevet. A Sanoma Budapest Lapkiadó Rt. különválasztotta a nyomtatott és internetes médiáit, a Figyelőt eladta, az fn.hu-t pedig megtartotta. 2011-ben egyesítette az internetes termékeivel, így Fn24 néven a Hír24.hu domain alá került (ma 24.hu). 

Kocsis István

Kocsis István (Pusztavám, 1952. január 30. –) gépészmérnök, iparvállalati vezető.

Vegyipari gépészeti technikumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban. Egyetemi tanulmányai után az egyetem Gépelemek tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd 1991-től rövid ideig a Gépszerkezettani Intézet adjunktusaként. Egyetemi évei alatt a dr. Münich Ferenc, majd Kármán Tódor Kollégium igazgatói tisztét is betöltötte 1985-től.

 

A rendszerváltás után ipari vezetői és iparpolitikai feladatokat kapott. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója. 2008-tól a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója. Erről a posztról 2011. szeptember 4-én közös megegyezéssel, azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül távozott.

Kocsis István ellen a rendőrség büntetőeljárást folytatott a BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt. A büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult. Kocsis Istvánt emellett 5 év börtönbüntetést szabott ki a Kúria 2019-ben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A vád szerint Kocsis 2006 és 2008 között hat társával együtt indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Kocsis végül 2023 őszén, 3 év 4 hónap letöltése után szabadult a kecskeméti “parkettásnak” nevezett büntetés-végrehajtási intézetből.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Mol-ügy: 13+1 kérdés és válasz

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

Nem lép le Hernádi

Minden érintett határozottan cáfolja, hogy Kocsis István BKV-vezér váltaná Hernádi Zsoltot a Mol élén. Az ügy nagy kérdése, hogy hálás lehet-e a Fidesz az egyébként zavaros ügyeiről ismert Kocsis Istvánnak.

BKV-vezérből Mol-vezér?

Szeptember végén, október elején távozik a Mol Nyrt. éléről Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. Egyes források szerint helyét a több állami cég felső vezetői posztját már betöltött Kocsis István veheti át. Kocsis István cáfolja a sajtóértesülést.

Lehull a lepel a privatizációról

A rendszerváltás utáni magánosítás minden részletének nyilvánosságra kerülését ígéri a Fővárosi Ítélőtábla szerdai döntése, amely az ÁPV Zrt.-t két privatizációs szerződés és annak minden dokumentációja – így titkos záradékainak is – nyilvánosságra hozatalára kötelezte.
Találatok: [5]  Oldalak:   1