language

Kulcsszavak:

állami/önkormányzati szerződések highlight_off

Személyek:

Garancsi István highlight_off

Garancsi István

Garancsi István (Mátészalka, 1965. november 30. –) magyar üzletember, a Videoton FC labdarúgó-csapat tulajdonosa, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa.A Forbes 2023-as összeállítása szerint ő az ország 12. leggazdagabb embere. A MET-csoport révén érdekelt a magyarországi gázkereskedelemben, a Market Építő Zrt. pedig az építőiparban tarol: a cég az egyik leggyakoribb nyertese az állami közbeszerzéseknek. Hozzá köthető például a Kopaszi-gát melletti területen 2017-ben megkezdődött BudaPart projekt: a beruházás keretében lakó- és irodaépületek, valamint szórakoztató negyed épül Lágymányoson, illetve itt húzták fel a 120 méteres MOL-felhőkarcolót is,  amely világörökségi szakemberek szerint a budai panorámát is veszélyeztetheti. Csányi Sándor és Hernádi Zsolt mellett Garancsi érdekeltségébe tartozik az az – egykori Habsburg-rezidencia átalakításával létrejövő – tihanyi luxusszálló-beruházás is, amelyet 11 milliárd forint közpénzzel támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség. Andy Vajna halála után a Garancsi és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. szerezte meg a Las Vegas Casino-csoportot: az öt fővárosi kaszinóval együtt így Garancsihoz került a 2056-ig érvényes kaszinókoncesszió is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [67]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt

Január elején számolt be a 24.hu egy balatoni telekügyletről, amelynek eredményeként az egykori zánkai MÁV-üdülő két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került. A titkos pénzalapok egyike mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant föl, a másik a miniszter felügyelte MFB Csoport által 32 milliárd forint közpénzzel kitömött magántőkealap. Az utóbbiról kiderült, hogy létrehozásával az állam lenullázott egy hosszú távra tervezett stratégiai programot, amely hazai vállalatok számára biztosított volna támogatást. Az MFB Csoport saját szakemberei helyett egy magáncégre bízta a pénzalapba tett 32 milliárd forint közpénz kezelését. Az üzletvitel autonóm módon, belső szabályzatok alapján megy, ami nem nyilvános.

Végéhez közeledik az állami kollégiumfejlesztés: 150 milliárdot költöttek korábbi szerződések kiváltására

Balog Zoltán 2016-ban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány által elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia 123 kollégiumot érint, és több mint 37 ezer férőhely felújítását és létesítését teszi lehetővé. „Ez egy ambiciózus vállalás, hat évünk van arra, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere. A program év végéig tart, ennek apropóján kikértük a szerződéseket a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy megtudjuk, milyen eredmények születtek a stratégia keretein belül.

Végül 5,7 milliárdért építkeztek a Citadellán

Június közepén újra hozzá kellett nyúlni a 2021 legvégén aláírt szerződéshez.

Ismerős üzletemberhez köthető cégek kereshetnek az augusztus 20-i tűzijátékon is

Csak a tűzijáték nagyjából 1,4 milliárd forintba kerül, de a további ünnepi rendezvényekre beállított keretösszeg egészen mellbevágó.

Többszintes, közel 80 ezer négyzetméteres központi csarnoka lesz a debreceni akkugyárnak

A Market Építő Zrt, azaz Garancsi István cége nyerte el a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár központi gyártócsarnokának szerkezetépítési munkáit. Erről a Magyar Építők lapja írt először. A milliárdos vállalkozó a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházásban vehet részt, amit a kormány is több százmilliárd forinttal támogat. Hétfőn a Parlamentben egy LMP-s kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint amennyi tagja van az ellenzéki pártnak.

Turisztikai támogatások: 70 milliót kapott a Kitörés túra szervezője

Újabb turisztikai támogatásokat hívott vissza a kormány azt követően, hogy nagyjából fél évvel ezelőtt 56 milliárd forint támogatást vont el az ágazatból. A Magyar Turisztikai Ügynökség szárnyai alá tartozó állami cég nemcsak elvett, adott is támogatást, például Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Garancsi István cégének. A második világháborús budai kitörési kísérletre emlékező túrákat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet „bakancsos turistaházat” létesít 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból.

Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe

Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.

Százmilliárdokat tehettek zsebre a kormányközeli építési cégek

Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer.
Találatok: [67]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>