K-Monitor Adatbázis

Nem erre megy a világ, mégis csinálják. Feltártuk, hogy miért.

Miután Magyarország több milliárd forint uniós támogatás bukott el azért, mert szexoldalakon kartellezhetett Garancsi István és Hernádi Zsolt tőkealapja, most kiderült, hogy több olyan cégbe is befektettek, amelyekben ott vannak a 9 milliárdos OLAF-botrány főszereplői.

Az új OLAF-botrányban, a K+F kifizetéseket érintő 9 milliárdos buktában emlegetett Infokom-Innovátor Nkft. kreatív vezetőjeként dolgozik az esztergomi fideszes polgármester fia. Borz Gergely és édesanyja, Romanek Etelka is jó viszonyt ápolnak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspökkel. Az Infokom-Innovátor pedig a szintén esztergomi MOL-vezérhez, Hernádi Zsolthoz kötődik.

Az OLAF szerint kamuprojektekbe ömlöttek az innovációra szánt milliárdok Magyarországon, és már a hazai nyomozóhatóságok is rajta vannak egy rakás ügyön, amelyek az uniós szerv ajánlására indultak. Az egyik legnagyobb koncot az a vállalkozói kör haraphatta le, amiről korábban megírtuk, hogy gyanúsan sok innovációs pénz vándorolt hozzájuk fura projektekre, most már a nyomozók kopogtatnak az ajtajukon. A folyamatban lévő ügyekben több tízmilliárd forint forog kockán, amit akár vissza is kérhet az Európai Bizottság.

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.

A Forbes új számában megjelent cikk szerint az EU 2015-ben hónapokig szüneteltette a pénz kifizetését a szabálytalanságok miatt, és 4,3 milliárdos büntetést szabott ki. Brüsszel egyik legkomolyabb kifogása az volt, hogy bár elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak támogatást, mégis sok érintett vállalkozás Budapesten és a környékén működött. Az EU bírálta a magyar hatóságokat is, mert azok szerinte nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.