K-Monitor Adatbázis

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.

Hogy jön össze a termálfűtés a génmegőrzéssel, a szikegyártással, kármentesítéssel, a szürkemarhával és a borászattal? Az EU-Fire Kft. mindre vállalkozott, csak közben abból a projektből, amelyikre 40 millió eurós uniós támogatást kapott tíz évvel ezelőtt, és amiből 7,3 milliárd forintot le is hívtak, semmi nem lett, és az már biztos, hogy Battonyán nem is lesz.

Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.

Pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.

Munkába álltak a kormány megbízottai a kórházakban, amelyeket az ÁSZ és a szaktárca is vizsgál. Az ÁSZ is tovább vizsgálódik, és újabb kórházakban találta átláthatatlannak a gazdálkodást.

Súlyos szabálytalanságokat talált az Állami Számvevőszék a szekszárdi, a soproni, a hatvani, a mosonmagyaróvári és a berettyóújfalui kórházban. Az ÁSZ összesen 87 javaslatot tett a kórházak vezetőinek.

A következő szűk három évben akár 600 milliárd forintot is elköltene a kormány olyan autóutak építésre, amelyek létjogosultságát a forgalmi adatok egyáltalán nem indokolják. Maga a fejlesztéseket bejelentő kormányfő is elismerte, hogy a szakértők szerint az útprogram nettó pénzszórás, ennek ellenére a következő választási kampányra el kell készülnie ezeknek az utaknak.