K-Monitor Adatbázis

A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra.

Készülőben van egy ÁSZ-jelentés, amely muníciót szolgáltat a kormánynak a jegybank feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez. A Magyar Nemzeti Bank működéséről szokatlanul éles véleményt fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, amivel új frontot nyit a kormány és a nemzeti bank vitájában. A jegybank néhány ügyben közben csendben kapitulált.

Hamarosan jön az azonnali fizetési rendszer 2.0, sok új funkcióval, fizetési kérelemmel, érintésmentes fizetéssel. Ehhez az kell, hogy legyen jó technológia, kereshessenek vele a szolgáltatók, spóroljanak az elfogadóhelyek, olcsó és praktikus legyen az ügyfeleknek.

A jegybanktörvény módosítása után alaposan ellenőrizhetik az MNB-alapítványt és cégeit, és ez kiverte a biztosítékot Matolcsy Györgynél. Egyes vagyonelemek Matolcsy fiának környezetében tűntek fel.

A jegybanktörvény módosítása – amelyet jövő héten tárgyalhat a kormány – Varga Mihálynak kedvez, mert ha valóban ő lesz Matolcsy György utódja, tisztában akar lenni az alapítványi birodalom “csontvázaival”. Szempont azt is, hogy ha Matolcsyt nem tudják „fogni”, elszabadult hajóágyúvá válhat. Az MNB egykor unortodox elnöke és Nagy Márton már nyíltan pocskondiázza egymást.

Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek.

Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.