K-Monitor Adatbázis

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.

Egymásnak estek az új földesurak és az általuk megvásárolt területeket még az árverések előtt az államtól hosszú távra kibérlő gazdák.

Szakmai indokokkal magyarázza a kormány a bírói pályázatok elbírálási szabályainak átírását, de az indoklás mögül kilóg a politikai lóláb.

Három, fontosnak ígérkező tárgyalási napot tartott a Fővárosi Törvényszék a Voldemort-ügyben: a bíróság ismertette a 2015-ös titkos adatgyűjtés eredményeit, elsősorban lehallgatott telefonbeszélgetéseket, és meghallgatta a vádlottak ezzel kapcsolatos nyilatkozatait. Csütörtökön pedig Köpeczi-Bócz Tamás, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős, időközben távozott államtitkára válaszolt a szerepével kapcsolatos kérdésekre. Bár a konkrét események és összefüggések körül továbbra is nagy a homály, az biztosnak tűnik, hogy az Ezeregyéjszaka Szociális Szövetkezet ügyében sürgölődő játékosok nem puszta illúziót kergettek, amikor ráhajtottak az 500 milliós projektre.

Beperelte az Országos Bírósági Hivatal elnökét egy bíró, mert úgy véli, Handó Tünde visszaél a hatalmával.

Különös választ küldött a Miniszterelnökség a Mengyi Roland-üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, indul-e valamilyen belső vizsgálat a tárcánál az ügyben, és bár az erre való reakciót látványosan elkerülték, a közlemény azért érdekes: Tanultunk az előző rendszer hibáiból: nem engedhetjük meg, hogy a források ne érjenek célba, hogy egyes érdekcsoportok nyerészkedjenek a forráskihelyezés rendszerén, hogy szélhámosok, következmények nélkül „árulják” nem létező befolyásukat

A 2013-ban indult földbérlet-pályázatok a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő területek esetén sikerültek a leginkább botrányosra. Évtizedek óta a területen gazdálkodó állattartók vesztették el a területeik – és ezzel a megélhetésük – kisebb-nagyobb részét, viszont a hatalom kegyencei gyakran többszáz hektáros uradalmak gazdái lettek.

A szocialisták szerint az állami földbérleti pályázatok kapcsán felmerülhet a csalás, a hivatali visszaélés és a hivatali hatáskörben elkövetett visszaélés gyanúja is, mivel sok esetben ugyanazon pályázók ugyanazon üzleti terveire ugyanazoktól a bírálóktól, de más-más földek esetében ellentétes elbírálás született. Az MSZP szerint a nemzeti parkok és a nemzeti földalapkezelő is érintettek lehetnek.