K-Monitor Adatbázis

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Kevés olyan cég van a piacon, amely ne lenne bekötve a Fideszhez és el mer indulni közbeszerzési pályázaton.

A május végi mérlegleadási határidő után visszatérően végigböngésszük a „nemzeti nagytőkét” megjelenítő cégek éves beszámolóit. Már Heti Válasz-korunkban is ezt tettük, a hagyomány pedig kötelez. Annál inkább, mert nem érzések, benyomások, hanem egzakt pénzügyi adatok alapján szeretünk válaszolni olyasfajta kérdésekre, hogy van-e rendszerszintű korrupció a jelen Magyarországán.

Miért válhatnak a NER tartóoszlopaivá egykor ellenségként kezelt balos üzletemberek – olyanok, akik már régen, az MSZP–SZDSZ-időkben is az állam pénzét szívták? Kiknek bocsátott meg a Fidesz az elmaradt elszámoltatás potenciális célszemélyei közül? Biztonsági öveket bekapcsolni, „szemet gyönyörködtető” összeállítás következik!

Az uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.

Tovább csúszik a 3-as metró felújítása. Tarlós István reményeivel ellentétben legkorábban ősszel kezdhetnek hozzá a vonal infrastruktúrájának felújításához. Így aligha rendezhetnek csinnadrattás avatót a 2019 őszi önkormányzati választásokra.

Elég egyetlen szálat kihúzni a hazai politikai-gazdasági érdekgombolyagból, és nyilvánvalóvá válik, hogy létezik olyan üzleti érdek, amely pártok és választás fölött áll.

Egy hete az volt a hírünk, hogy a felcsúti polgármester mögött felsejlik a Strabag legismertebb lobbistájának alakja. Azóta jelentősen tisztult a kép.

A kormány a 4-es metró körüli csalások miatt keményen beleszállt azokba az osztrák építőipari cégekbe, amelyeknek az OLAF-jelentés szerint komoly gondok voltak a szerződéseivel. De a Heti Válasz szerint kérdéses, hogy mennyire lesz tartós a harag.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint 2008-ban 1,3 milliárd forint tűnt el a Strabag-lobbista Euro:contact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, az ügyletsorozatot a NAV bűnügyi igazgatósága is vizsgálta. Az azóta felszámolt Euro:contact Kft. sokat tett a magyar építőipari közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló osztrák Strabag és magyar politikusok, politikai pártok jóviszonyáért: becslések szerint tízmilliárd forintot meghaladó összeget osztott szét „a magyar politikai demokrácia támogatására” az elmúlt évtizedben.