K-Monitor Adatbázis

Az üzleti életben is egyre erősebb orosz–magyar szövetségek egyengetik a hatalom birtokosainak bebetonozását.

„A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat.

A tatár származású Megdet Rahimkulov a negyvenes éveinek végén járt, amikor egy alig pár évvel korábban alapított orosz állami cég menedzsereként Magyarországra érkezett a rendszerváltás után. Cégvezetőből hamarosan milliárdos banktulajdonos lett, bő tíz évvel később pedig Magyarország leggazdagabb embereként tért vissza Oroszországba.

A munka fő felelőse (akit nyilván nem fognak semmiképpen sem felakasztani, hiszen Oroszországban nincs halálbüntetés) Arkagyij Rotenberg, akinek az egyik cége építi a hidat. Rotenberg és Putyin a 60-as évek közepén egy leningrádi május elseji felvonuláson azzal szórakoztak, hogy csúzlival kilőtték az ünneplő munkások lufijait.

Hazai és nemzetközi botrányokban érintett, kusza kapcsolatokat talált az Átlátszó.hu az állami MVM-mel vitatott üzleteket kötő, Mol-résztulajdonú MET Energiakereskedő hátterében. Egyre erősebb a Wallis-vonal.