Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Na, ki pénzeli Kuncze Gábort és Kóka Jánost? Kiderítettük!
A politikából „kikopott” exkormányfők, -miniszterek ritkán maradnak az út szélén – többnyire külföldi vagy magyar nagyvállalatok, üzletemberek dobnak mentőövet nekik. A volt SZDSZ-elnök Kuncze Gábort például az OTP bolgár lánybankja javadalmazza, a Fidesz által egykor körbelőtt Kóka János cége pedig egy félig állami tőkealap segítségével terjeszkedik a világban.
„Szakított” a felcsúti polgármester kedvenc párosa
Négy nappal azelőtt, hogy a Közgépet három évre kizárták minden közbeszerzési eljárásból, „szakított” egymással a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel együttműködő Duna Aszfalt két tulajdonosa – értesült a Válasz.hu. Összevesztek, vagy csak felkészülnek a Közgép nélküli szép jövőre?
Lázár János dohányos embere a Napi Gazdaság új tulajdonosa
A Válasz.hu értesülése szerint június 11-én Sánta Jánoshoz, a Continental Dohányipari Csoport elnökéhez került a Napi Gazdaság kiadójának 49 százaléka. A trafiktörvény megalkotásában szerepet vállaló és a dohány-nagykereskedelem központosításával „helyzetbe hozott” vállalkozót Lázár János legszűkebb környezetéhez sorolják.
„Levágtuk a sárkány fejét”
Azokat juttattuk rács mögé, akik az elmúlt húsz évben a legtöbb erkölcsi és anyagi kárt okozták Magyarországnak - mondja Portik Tamás és Vizoviczki László elfogásáról Pintér Sándor belügyminiszter.
Egymásért Egy-Másért-ügy
NBH-ügyek 2006-2010
Olajügyek
Rendőri korrupció 2012
Vizoviczki diszkóbirodalma
Galambos Lajos
Jakubinyi Róbert
Laborc Sándor
Portik Tamás
Vizoviczki László
Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)
Egymásért Egy-Másért Alapítvány
Energol Rt.
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)
Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)
Rendőrség
belföld
csempészet
háttér
kábítószer
maffia
prostitúció
titkosszolgálat
vendéglátás
vesztegetés
A magyar szervezett alvilág őstörténete 11.: Zajos végjáték
A vallomása utáni fenyegetések hatására Boros Tamás hosszabb ideig külföldön bujkált. A vele ekkor készült interjút leadta a televízió. A férfi ezután hazatért. 1998. július 2-án Boross jogi képviselőjével együtt a Budapest belvárosában lévő Aranykéz utcában egy 126-os Polski Fiatba rejtett - Budapesten addig és máig felrobbantott legnagyobb erejű - pokolgép áldozata lett. A robbantás következtében járókelők is meghaltak; az akció nyilvánvaló demonstráció volt: így jár, aki fecseg. E leszámolás után hosszabb csönd következett.
A magyar szervezett alvilág őstörténete 9.: Előkerül a bombagyártó
Az alvilági háborúra két évtizeddel később a polgárok már csak úgy emlékeznek, mint robbantások sorozatára. Meglehet, utóbb már Dietmar Clodo sem jut eszükbe, aki „bombagyárosként" vonul be a hazai kriminalisztika történetébe. Az eseményekben játszott szerepe máig tisztázatlan.
A magyar szervezett alvilág őstörténete 7.: Újraosztják a pesti éjszakát
A konfliktusok mindinkább két pólus, az oroszok és a ContiCar-csoport között zajlottak. Az adok-kapok előbb csupán figyelmeztetés szintjén indult meg, kézigránátokat dobáltak egymás érdekeltségeire. 1996-ban már jól lehetett érzékelni, hogy a kialakult helyzet, vagyis az alvilági csoportok közti feszültség az ország közbiztonságának egészét fenyegette, s ezzel együtt mind többször szóba került a problémát sem kezelni, sem pedig megoldani nem tudó rendőri vezetés lecserélése.
A magyar szervezett alvilág őstörténete 4.: Trónkövetelő oroszok
A kilencvenes évek elején keletről érkezett kereskedelemmel foglalkozó üzletemberek mögött ott állt a szinte kimeríthetetlen ásványkinccsel rendelkező Oroszország. Emellett pedig akkoriban már megindult világhódító útján a volt Szovjetunió gazdasági, államigazgatási, katonai és titkosszolgálati romjain felépülő orosz szervezett bűnözés. Előbb csak az alvilág alja, a piti csibészek és martalócok lepték el az országot, majd nyomukban megérkeztek az orosz alvilági szervezetek kirendelt „rezidensei”.
A magyar szervezett alvilág őstörténete 3.: Trükk a vámon, vödör a vagonban
Igazán súlyos problémák a háztartási tüzelőolajjal (hto) való kereskedelemben jelentkeztek. A legfőbb gondot az jelentette, hogy a piacon egyrészt beszerezhető volt az üzemanyagnak használatos és így adóköteles gázolaj, másrészt pedig az adómentes hto. A két anyag felhasználási paraméterei lényegében azonosak voltak, s mivel a kettő között az árkülönbség egyre nőtt, mind többen vásároltak hto-t dízel gépkocsijukba. Az árkülönbözet milliárdos jövedelmekhez juttatta azokat, akik belföldön - s persze illegálisan - üzemanyagként tudták értékesíteni a tüzelőanyagként importált olajat.
A magyar szervezett alvilág őstörténete 2.: Késleltetett fizetés, késlekedő állam
A magyar szervezett bűnözés pénzügyi alapjait annak idején főként betörésekkel teremtették meg a később bandákat működtető „keresztapák”. Kihasználva a liberalizálódó gazdasági környezetet, az „alapító atyák” pénzüket a szerencsejáték- és vendéglátóiparba, illetve prostitúcióba fektették. A ’80-as - ’90-es évek fordulóján már törvényes, de legalábbis féllegális vállalkozásokat működtettek a bűnözői erőszakszervezetek. Óriási vagyonokat halmoztak föl a különböző csoportok, rengeteg pénz forgott az alvilágban, amikor beköszöntött az olaj kora.