K-Monitor Adatbázis

Dmitrij Firtas egykori ukrán gázkirálynak állítólag fogalma sem volt arról, hogy ki köthette össze a gázbizniszben ellene fordult Góczi Istvánt a moszkvai döntéshozókkal. Erre a Góczi múltjában mutatozó érdekes folt lehet a magyarázat: a férfi anno orosz hátterű, átláthatatlan olajos érdekkörökkel dolgozott.

Furcsa feladatot kapott a Magyar Posta a kormánytól, amivel sikerült magára haragítani minden étel- és italautomata üzemeltető céget. Több áfa volt a cél, kevesebb és drágább automatás csoki lehet az eredmény.

Adnan Polat lett az egyik ügyvezetője, és az ő amszterdami érdekeltsége a tulajdonosa a frissen létrejött DNN Solar Partners Kft. tanácsadócégnek.

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára hirtelen távozott a posztjáról. Most elmeséli, hogy miért. Új posztjain rendkívüli nagykövetként Olaszországgal, míg frissen kinevezett karibi biztosként Kubával foglalkozik.

Nemzetbiztonsági kockázatot rejtő üzleti vonalat építettünk ki Afrikában a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. égisze alatt működő Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-n keresztül. Merthogy utóbbi tulajdonosi köre mélyreható orosz kapcsolatokat ápol. Etióp hadügyi beszállításaink mellett ráadásul az ellenzéki összefogás vezetőjét támogatjuk Botswanában, egy amerikai befolyás alatt álló térségben. Balekok vagy eszközök vagyunk egy nemzetközi játszmában?

Bár korábban lapunknak elismerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél (MNKH), hogy közös céget hoztak létre Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött, a társaság Zrt. vezetője ma már arról beszélt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt: nem tud róla, hogy az elhunyt üzletemberrel közös cégük lett volna. Oláh Zsanett vezérigazgatót és Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkárt a bizottság az állami tulajdonú kereskedőház éves tevékenységéről kérdezte, amely során többször is szóba került a szaúdi üzletember neve, azonban minden jel szerint a legszívesebben hallgattak volna róla.

Úgy tűnik, továbbra sem fukarkodnak a közpénzekkel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik – derült ki a társaságok által idén kötött szerződések listájából. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum arra utal, az állami cégek továbbra is bátran költik az adófizetők pénzét, miközben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 6 milliárd forint mínuszt termelt, indulása óta viszont kevesebb mint 3 milliárd forint hasznot hajtott a magyar vállalkozások számára.

Még a 2010-es választások előtt hallottam Habonyt beszélni. Azt mondta, fel kell építeni pár nagytőkést, akik aztán régiós szinten is labdába rúgnak majd.

Az MNB egyik alapítványának nagyon is közpénz jellegű támogatása leplezi le, mekkora rombolást vitt véghez a kormány az elmúlt években a külgazdasági kapcsolatokban.

Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Megszereztük az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.