K-Monitor Adatbázis

A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben.

Számos kérdőjelet, egyebek mellett jogi és szabályozási kérdéseket vet föl az, hogy állami pénzt a Quaestor nevű, azóta csődvédelmet kért befektetési vállalkozásnál tartottak. Érdemes a fölmerülő kérdések közül néhányat számba venni.

A magyar gazdaságtörténet leghosszabb pilótajátéka lehetett a Quaestor-csoport negyedszázados története - bár elképzelhető, hogy a fedezet nélküli kötvénykibocsátások csak a kilencvenes évek vége (talán éppen az 1998-as orosz válság) óta folynak.

Együtt pózolt Szijjártó Péterrel, valamint a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett, de nemrég letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai lobbistával, tolta a kormány szekerét kereskedőház és vízumközpont ügyében, öntötte a fociba a pénzt, Győrben pár tízmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogott az a Tarsoly Csaba, milliárdos vállalkozó, akinek az érdekeltsége a Quaestor-csoport.

Tovább dagad a brókerbotrány, az MNB vizsgálata során már a harmadik brókercégnél talált visszaélésekre utaló jeleket. A felügyelet a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. után a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét is felfüggesztette, miután visszaélésekre bukkant. De ki is áll a Quaestor mögött, mekkora szereplő a társaság a hazai piacon?

Felszámolási eljárás alá vonták a Vinopolis International Kft. bornagykereskedő céget, ezzel a borbirodalom másik lába is megroggyant – a kiskereskedő Vinopolis Hungary ugyanis a cégadatok szerint már novemberben megszűnt. A cégcsoport korábbi tulajdonosai között Seszták Miklóshoz köthető személyek is felbukkantak.

Olyan lehetőséget kapott az államtól egy svájci központtal működő, részint offshore hátterű cég az utóbbi négy évben, ami egészen egyedülálló módon tudta gazdagítani a tulajdonosait.

Húsnagykereskedő cégek csalhattak el több milliárd forintnyi áfát a gyanú szerint, a cégháló egyik vállalkozása a CBA-ba szállít, a másik pedig hűtőházakba, ahonnan pedig éttermekbe, közétkeztetésbe kerül az áru.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok azt mutatják, igen változatosak azok az indokok, amelyek alapján az adóhatóság egyes vezetői megakadályoztak kapcsolódó vizsgálatokat. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató, Somos Katalin túllépte-e hatáskörét akkor, amikor a NAV elnöke helyett személyesen döntött bizonyos vizsgálatok megtagadásáról. De hogy egy főosztályvezető döntsön a NAV elnöke helyett, az önmagában is rámutat a kiemelt adózókkal és ügyekkel foglalkozó főigazgatóságon meghonosodott sajátos viszonyokra. Márpedig, mint látni fogjuk, a KÜIG felszámolása körüli időkben szinte napi gyakorlattá vált, hogy az elnök helyett egy főosztályvezető döntött egyes vizsgálatokról.

A gabonakereskedők listázták az áfacsalónak tűnő cégeket, és erről az adóhivatalt is értesítették. Hasonlóképpen jártak el más, az élelmiszeriparban érdekelt cégek is, a bejelentők azonban úgy érzik, az akciónak nem sok haszna volt. A NAV szerint viszont nem is tudhatnak arról, hogy az átadott információikat mire használták fel, és hány gyanús cég ellen indult nyomozás.