language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Akták:

Kereskedőházak csókosoknak highlight_off

Kereskedőházak csókosoknak

Kereskedőházak csókosoknak

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.


A Kereskedőházak megnyitására vonatkozó közbeszerzéseket eléred a RedFlags-en.


 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   <<  <  1 2

Kereskedőház-milliárdok: a Xénia-láztól a moszkvai informatikai elhárításig?

Mi a közös pont a közpénz-milliárdokkal gurigázó Rogán-szomszéd, Csetényi Csaba és az Egyesült Arab Emirátus új magyar kereskedőháza hátterében? A réges-régi szociközeli Xénia-mutyi például mindenképpen az. Az új kereskedőház potom 127 milliós szerződéssel dobbant. Persze, hogy a Quaestor-ügyig érnek a szálak.

A jó bevándorlók: arab, török és ázsiai üzletemberek az Orbán-család körül

Nehezen átlátható kapcsolati háló épült ki mára az Orbán-család körül közel-keleti, török és más, Európán kívüli országokban élő, vagy onnan származó üzletemberekből. A tényleges üzletekből csak annyi látszik, hogy a miniszterelnök környezetéhez köthető cégek időnként közös ingatlanügyletekben vesznek részt ezen üzleti körök egyes tagjaival. Az viszont bizonyos, hogy a Bahreinben a helyi konzul kíséretében egy kormányszervnél magánlátogatást tevő Orbán Ráhel és Tiborcz István központi figurái ennek a kapcsolatrendszernek.

Csiga, alma, gyapjú: a külügy virágoztatja fel a magyar gazdaságot

A nemzeti kereskedőház olyan szektorokban próbálja felpörgetni a magyar gazdaságot, amelyekre nem is gondolna az átlag halandó. Milliárdokért megy a magyar alma, de a csigában is kiaknázatlan lehetőségek vannak, akárcsak a gyapjúban. A Pick és a Sió termékeit viszont nem igazán tudják eladni. Kormányközeli tanácsadóinak köszönhetően az autóipar felé is nyit a cég, bár az nem igazán látszik, hogy ebből hogyan lesz 21. századi gazdasági csoda. Az annál inkább, hogy egy szűk kör elég jól járhat az állami nagyvonalúsággal.

Máris cenzúráz a Mediaworks? Pedig még ott sincs Mészáros

Nem hosszabbította meg a próbaidő lejárta után a Világgazdaság című napilap Máriás Leonárd újságíró szerződését. Formailag a döntésnek nincsen köze ahhoz, hogy értesüléseink szerint a Soma- és Tarnói Gizella-díjas tényfeltáró riporter pár napja konfliktusba keveredett a szerkesztőivel azon: megírhatja-e a Magyar Nemzeti Kereskedőház gigantikus veszteségéről szóló hírt. Ezt a lapot (is) Mészáros Lőrincnek szánják.

Az IMF képviselőjét és egy amerikai katonatisztet is gyanúsítottként hallgatnák meg a kémügyben

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították. Maxin Norbert védője, Kertész Gusztáv szerint semmilyen bizonyíték nem alapozza meg a gyanúsítást. Az informatikai vállalkozóval kapcsolatban több éve elterjedt az, hogy azért tűnt el szinte egyik pillanatról a másikra, mert megölhették.

Öt súlyos ellentmondás a brókerügy kormányzati magyarázkodásaiban

A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben.

Közpénzből spekulációs pénz? - Miért volt a Quaestornál állami pénz?

Számos kérdőjelet, egyebek mellett jogi és szabályozási kérdéseket vet föl az, hogy állami pénzt a Quaestor nevű, azóta csődvédelmet kért befektetési vállalkozásnál tartottak. Érdemes a fölmerülő kérdések közül néhányat számba venni.
Találatok: [18]  Oldalak:   <<  <  1 2