K-Monitor Adatbázis

Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól.

A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.

Meg akartuk nézni, mi készült Kisvárdán abból a 2,2 milliárd forintból, amelyet még 2017 végén kapott a kormánytól a Magyar Lovassport Szövetség egy termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Próbálkozásainkat zavartság, ellenséges hallgatás és tagadás kísérte, miközben a szálak Seszták Miklós üzleti és baráti köréhez vittek egyre közelebb.

Seszták Miklós városában gombamód nőnek ki a földből az újabbnál újabb szórakoztatást szolgáló beruházások. Ezúttal uniós pénzből terveznek felhúzni egy Díszlet utcát, melyet több sebből is vérzik.

Józan paraszti ésszel belátható, hogy egy Magyarország keleti csücskében megbúvó, 17 ezres kisvárosban aligha fog piaci alapon megtérülni az a rengeteg uniós forrás és költségvetési támogatás, amelyet az ötezres, termálvízzel fűtött labdarúgó-, valamint a négy és fél ezres kézilabdacsarnokba, atlétikai centrumba, „egzotikus szegénynegyeddel” ellátott „ökofilmparkba”, teniszakadémiába és lómasszázsközpontba öltek a közelmúltban. A megalomán beruházásokhoz a város önkormányzatának több kisajátítást kellett indítania, ezekkel kapcsolatban több különös elemre bukkantunk. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy hangfelvétel arról is, hogy a nyilvánosan hangoztatott fejlesztéseken túl azért másra is számíthat a finanszírozás kapcsán a fideszes vezetés.

Milliárdokat kapott a Várfürdő fejlesztésére Kisvárda, mégis gyorsan szabadulna tőle. A háttérben Andy Vajna és egy óriás beruházás is feltűnik.

Bár még javában zajlanak a fejlesztések Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában, a fürdő és élménypark üzemeltetőjét már jó előre elkezdték keresni.

Épül-szépül Kisvárda belvárosa, lassan kész lesz a stadion, egy csúszdaparkot is beterveztek, csak a szegényektől szabadulnának. Igaz, az önkormányzat másfél millió forintot fizet a szociális bérlakások lakóinak, ha vállalják, hogy lakást vesznek belőle, de ennyi pénzből lehetetlen Kisvárdán lakáshoz jutni, úgyhogy az érintettek többsége kénytelen másik településre költözni. Egy képviselő szerint eddig 20-30, többnyire roma család hagyta el így a várost, és hamarosan mások is sorra kerülhetnek. Az Abcúg riportja.

A tao-programként ismert támogatási rendszer alapvetően egy jó elképzelés lett volna mondjuk Svédországban, Magyarországon azonban az erőltetett fejlesztés ára a rendszerszintű gazemberség. Tévedés ne essék, a magyar futballnak igenis szüksége volt arra, hogy jelentős forrásokat kapjon az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlással foglalkozó szakemberek megfizetésére, és úgy általában a feltételek javítására. Csakhogy az a mód, ahogy egyetlen kormányzati döntéssel sosem látott mennyiségű pénzt zúdítottak a fociba, lényegében minden ellenőrzés nélkül, többet ártott, mint használt.

Az államadósság csökkentése helyett a brutális méretű költekezést választotta a kormány, hogy élénkítse a gazdaságot. Milliárdokat adott a kormányfő hóbortjaira és barátainak, de jutott pénz a tervezési hibák korrigálására is.