Több ponton a koncesszor érdekeinek megfelelően módosították az autópálya-koncessziót. Az állam annyit nyer, hogy idén és jövőre spórolhat némi pénzt.
Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is.
Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket.
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha
• a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel,
• hó miatt nem járható,
• nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket,
• sebességkorlátozás van érvényben.
Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.
Pusztán az visszafogta az útépítésben jeleskedő Duna Aszfalt vállalati kötvényeinek minősítését, hogy bizonytalanná vált, megkapja-e Magyarország az európai uniós támogatásokat.
Mészáros Lőrincék 35 évre elnyerték a nagy sztrádakoncessziót. A történet körül rengeteg kérdés merült fel. Ahogy megy előre az idő, kezd körvonalazódni a projekt pár eleme. Sőt, a győztesek már a banki finanszírozást is próbálják szervezni. Eközben a koncessziót felügyelő Rogán Antal mellett már Lázár János építési és beruházási miniszternek is lett feladata. Néhány furcsaságra szeretnénk rávilágítani.
Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.