Támogasd a K-Monitort! K-Monitor a Facebookon
K-Monitor
Ft
Az elmúlt évek becsült kárösszege.
Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell
Címkék
Kulcsszavak:
háttér [X]
Akták:
Letelepedési kötvény-biznisz [X]

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerzik meg. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is részt vesz a piacon.

 

 

Magyarországon 2015-től 300.000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250.000 eurós ár emelkedett). 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: \"„az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük van - és magas profithányaddal dolgoznak.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd irodája szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé, akivel ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak. A cég irodáját egyébként 2017 őszén kirabolták, pénzt és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték.

 

A rendszer számos ellentmondására derült fény: kiderült, egy eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára legutóbbi, karibi offshore-paradicsom-beli tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt. Több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai \"piacon\" egy Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, melyet az a kínai bankár képviseli, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására, így nem zárható ki, hogy kormányközeli figuráknál landol a profit egy része.

 

Az eddig eladott ötéves, 2018-tól lejáró papírokat névértéken fizeti ki az állam, euróban nézve a piacinál magasabb, évi 2–2,5 százalék közötti garantált hozammal. Magyarország ezzel sok milliárd forintot bukik, a közvetítők pedig nyernek - ráadásul a kötvényesnek fejenként 45–60 ezer euró közötti díjat is ki kell fizenie, amely részben a közvetítőhöz, részben különböző ügyintézőkhoz, szolgáltatókhoz kerül, mint az eljárás költsége. Sajtóhírek szerint a kiválasztott közvetítők számára szinte magától értetődő, hogy a Rogán–Habony-pároshoz köthető Kosik Ügyvédi Irodával célszerű együtt dolgozniuk, s annak adják tovább a díjak egy részét. A hvg.hu számítása szerint mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a közvetítő cégeknek, a közvetítő ugyanis nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. A közvetítői díjakból pedig 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A kormány részéről még nem hangzottak el ésszerű indokok amellett, hogy ezt a bevételt a magyar állam kiengedi a kezéből. A letelepedési kötvény egyes számítások szerint kötvényenként összesen 23-27 milliót hoz az offshore cégek konyhájára.

 

Felmerült kritikaként a bevándorlásellenes álláspontot képviselő kormánnyal szemben, hogy a fizetős kiskapuval annak bevezetése óta összesen 18.000-en szereztek magyar tartózkodási engedélyt. A távol-keleti országokban kötvénykereskedelemmel foglalkozó, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund nevű cég vezérigazgatója szerint a kötvényt vásárlók közül kevesebb, mint minden 20. akar valójában letelepedni Magyarországon, döntő többségük csak ugródeszkának használja hazánkat. Nem csak nálunk létezik a letelepedési kötvény intézménye, a régióban azonban a bolgároknál majdnem kétszer annyit, 512 ezer eurót kell fizetni a szabad letelepedésért. Az EU 11 tagállamában van lehetőség letelepedési kötvény vásárlására, ezek közül Magyarországon a legolcsóbb ilyen lehetőséghez jutni. Több államban befektetéshez (Hollandia, Portugália, Románia) vagy ingatlan vásárlásához (Spanyolország, Málta, Portugália) kötik az engedélyt. A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte.

 

2017 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről, a Magyar Nemzet első fokon pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, melyben a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. Ha az ÁKK nem fellebbez a döntés ellen, akkor hamarosan kiderül, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetékességű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd., illetve a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. hány letelepedési kötvényt jegyzett le, és mekkora bevételre tett szert. 2017. novemberében a Magyar Nemzet a végleges adatok alapján vetett számot a kötvényprogrammal, bár a családegyesítések miatt ekkor még nem lehetett tudni, ténylegesen hány letelepedési engedély került kiadásra a program nyomán. A MN szerint az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be. 2017-re a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos kamata. Csak 2017-ben 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

 

 

Találatok: [63]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Durva csúsztatással védi a kormány a kötvényprogramot

Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.

Rogán elhitette a kötvénymesét és Magyarország elbukott 30 milliárd forintot

Nem volt gazdasági oka a letelepedési kötvényprogram beindításának, de a közvetítők lenyeltek 60 milliárd forintot. A pocsék konstrukcióval az ország óriásit bukott, a kormány szerint a kritika hátterében Soros György áll.

Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában

A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza. Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak. Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár. Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét.

Alig észrevehető a letelepedési kötvények súlya az államadósságon belül

Ráadásul Magyarország nincs egyedül a letelepedési engedéllyel kecsegtető befektetések ajánlatával az unióban.

Tállai András képes volt azt állítani, hogy a letelepedési kötvényekből fizették vissza az IMF-hitelt

Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.

Idén 35 milliárdnyi hozamot kell fizetni a lejáró letelepedési kötvények után

Idén először kell az államnak a zsebébe nyúlnia, és hozamot fizetni az első letelepedési kötvényvásárlóknak, mivel a 2013-ban kibocsátott kötvények öt éves lejáratúak.

Új iparág épült ki a letelepedési kötvényesekre

A letelepedési kötvényekkel több ezer külföldi vásárolhatott magának szabad utat Magyarországra és az EU-ba. Ezek között volt több száz tehetős kínai család, akik megjelentek a magyar ingatlanpiacon, az ő kiszolgálásukra, segítségükre pedig több cég is létre jött Budapest kínai negyedében. Egy ilyen cégnél jártunk, hogy megnézzük, hogyan nézett ki a kötvénybiznisz az érkezési oldalon.

Egy cégben az ellenséggel – avagy a Jobbik kommunikációs igazgatója a letelepedési kötvénybiznisz közelében

A kötvénybiznisz felszámolását ígéri választási programjában a Jobbik, a párt kommunikációs igazgatója eközben a második legnagyobb kötvényforgalmazó bizalmi embere.

Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből

Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának részben zárt ülésén, március 5-én. A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra. Lapunk közérdekűadat-igénylésére a bevándorlási hivatal eddig csak annyit ismert el, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból.
Találatok: [63]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Akták

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget...
V. kerületi ingatlanügyek

V. kerületi ingatlanügyek

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. szerint 2013 szeptemberében áron alul adott el három ingatlant két budapesti kerület. A Fővárosi Önkormányzat mindhárom esetben lemondott elővásárlási...
Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott...
Mengyi Voldemort Roland

Mengyi Voldemort Roland

Nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a Mengyi Roland fideszes képviselő „Alkotmányos költségként” kenőpénzt kért szociális szövetkezeteket képviselő...
Rogán Antal találmánya

Rogán Antal találmánya

Rogán Antal két társával 2015. május 29-én egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a feltalálás eredetiségét sokan vitatják, azonban üzleti sikere elvitathatatlan. A MobilSign által...
MKB eladása

MKB eladása

Az MKB bankot a magyar állam 2014-ben vette meg a bajor tartományi banktól, amely fölött a tulajdonosi jogokat 2014 decemberétől a Magyar Nemzeti Bank gyakorolta. 2016 júniusában zárult le a bank privatizációja:...
Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliard...
Eiffel Palace vásárlás

Eiffel Palace vásárlás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 nyarán vásárolta meg az Eiffel Palace irodaházat 45,3 milló eurós (13,6 milliárd forintos) áron. Bár az MNB szerint az irodaház vásárlással jó üzletet köttek, az...
Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. A...
Pharaon-ügy

Pharaon-ügy

Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert, olajmágnást, a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt részvényesét, strómanját 25 éve óta körözi az FBI és az Interpol. A vádak többek között:...

Intézmények

Belépés
Regisztráció
Támogatás
Cikk beküldése
Hírlevél
Blog
Média
 
 
Tasz Transparency International CEE Trust OSI