K-Monitor Adatbázis

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.

A kormány támogatja, hogy a Hermina út 45. szám alatti Róheim-villában helyezzék el a Magyar Corvin-lánc Testületet és a Magyar Corvin-lánc Irodát. Előtte felújítanák a műemlék épületet, összesen 1 milliárd forintból.

A műemlékvédelem új rendszere olyan, mint a beteg, akit műtét után vizsgál meg az orvos, hangzott el a kulturális bizottság ülésén.

Cselovszki Zoltán építész váltja július 1-jétől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) élén a posztról lemondott Tamási Juditot - jelentette be L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára egy csütörtöki perkátai útátadási ünnepségen.

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára?

Január 1-jétől nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) adja ki az építési engedélyt a műemlék vagy műemléki környezetben lévő épületek átalakítására, felújítására, hanem az újonnan alakuló kormányhivatalok, amelyekbe tizennégy más, eddig független szakhatósággal együtt az örökségvédelmet is bevonják.

A Fővárosi Közigazgatási Hivatal döntése szembe megy az V. kerületi Építési hatóság döntésével - az Új Városközpont épületkomplexum a tervezett 50 méter helyett a jogszabály szerint megengedett legfeljebb 30 méteres lehet.

A főváros a kilencvenes évek eleje óta dolgozik a Duna-parton - legalábbis papíron. A valóságban a város fut a magánbefektetők és a kerületi kiskirályok után. Ki hol és milyen eszközöket vet be - ezt vázolja képzeletbeli portyánk a folyó budapesti szakaszán.