K-Monitor Adatbázis

A posta biztosítócégeiben lévő tulajdonát is eladja az állam, hogy legyen elég pénze a visszavásárláshoz.

2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot.

Petro Porosenko volt ukrán államfő és az ukrán Európai Szolidaritás párt vezetője több mint 37 millió hrivnyát kapott a magyar kormánytól az Orbán Viktorral való tervezett találkozója előestéjén, áll az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség honlapján, amiről az ukrán UNIAN hírügynökség számolt be.

Idén Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere felállította a legértelmetlenebb uniós beruházások új rekordját, amikor is a lombkorona-sétánya építése közben tarra vágta körülötte az erdőt. Most a 80 méteres pusztában álló faszerkezet magányosan várja az első karácsonyát, mert már nem csak a lombok, hanem a katasztrófaturisták is magára hagyták. Az építmény viszont megérdemli az ünnepi kivilágítást, hiszen az elherdált EU-s pénzek látványos és letagadhatatlan emlékműve, amivel Filemon 2023-ban megajándékozta az országot.

Használhatatlan napelemek, betemetett pöcegödörbe vezetett szennyvízcsatorna, balesetveszélyes statikai hanyagságok, konnektor nélküli fürdőszoba – néhány furcsaság, amellyel egy százmilliós, uniós forrásból megvalósított, roma felzárkóztatási pénzből támogatott program részeként találkoztunk Faddon. A település vezetése mégis a hibákat feltáró képviselőt szólította fel határozatban lemondásra.

Már nem Kovács Zoltán a vezérigazgatója a 2021 őszén a taszári repülőtér megvásárlására kijelölt SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek. A korábbi újpesti csatárt a cég fő részvényesének tulajdonosa váltotta a pozíción.

Novák Katalin köztársasági elnök kihirdetésre méltónak nyilvánította a decemberben elfogadott, ún. „szuverenitásvédelmi” törvényt, de vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a „kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, azaz a Lázár János építési és közlekedési miniszter portfóliójához tartozó kastély-örökbefogadási programot.

Lengyelországban tevékenykedő útépítő céget és ingatlanfejlesztő céget is venne a második legnagyobb magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt.

Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt.

Kezdjük a legfontosabbal, a Soroksár és Gyál területén tervezett óriásberuházás fejlesztője, a Földber Ingatlanfejlesztő Kft. a Telex kérdéseire válaszolt és deklarálta: „Az érintett területen nem lesz akkumulátorgyár, nem lesz hulladéklerakó, és nem lesz semmilyen veszélyes anyag, vegyiüzem vagy vegyianyag-elosztó sem. Ez fel sem merült bennünk. A beruházással érintett területen a környezetre nagy hatást nem jelentő raktározási célú épületek, utak fejlesztése, továbbá azok környezetkímélő működtetésének biztosítása érdekében tehergépjárművek parkolását és ”zöld hidrogénnel„ való feltöltését biztosító üzemanyagtöltő állomás építése szerepel a terveinkben.”