language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [149]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Milliárdokat spórol az EU-nak az Európai Ügyészség, az Orbán–kormány nem akarja beléptetni Magyarországot

Tapssal fogadták Laura Codruța Kövesi európai főügyész éves beszámolóját az Európai Parlament állampolgári jogi és költségvetési ellenőrző bizottságénak tagjai kedden, a két testület együttes ülésén. A képviselők a prezentációt követő hozzászólásaikban kivétel nélkül méltatták az Európai Ügyészség (EPPO) eddigi tevékenységét és a korrupció, a költségvetési csalások elleni küzdelemben elért eredményeit.

Pert indít a Corvinus ellen a kirúgott oktató

Mint a Népszava is megírta, az oktatót októberben távolították el azonnali hatállyal az állásából, miután év elején etikai vizsgálatot indított egy befolyásos családból származó hallgató ügyében, aki úgy tehetett vizsgát, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy az eljárás során Ádám Zoltán szándékosan nem küldött el néhány e-mailt, továbbá a vezetők felé tanúsított hangnemét is kifogásolták. A hallgatók szerint az egyetem vezetése hibát követett el, a docens kirúgása pedig nemcsak az egyetem jó hírnevének ártott, hanem az egyetemi értékeket és etikai alapelveket is aláássa.

„Szinte hihetetlen, hogy azt tekintik ellenségnek, aki kritikát mer megfogalmazni”

Közös állásfoglalásban fejezte ki tiltakozását a Budapesti Corvinus Egyetem több mint száz dolgozója, amiért az egyetem vezetése azonnali hatállyal kirúgta kollégájukat, Ádám Zoltán docenst. Ő volt az, aki az idei év elején etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután megtudta, hogy egyik, befolyásos családból származó hallgatója úgy vizsgázhatott le egy tantárgyból - ráadásul egy kifejezetten neki készült feladatsorral -, hogy előzőleg nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az ügyben két eljárás is indult, de végül senkit nem marasztaltak el, egyedül az ügyet kirobbantó docenst rúgták ki.

Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel

Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból.

A kormánytól 16 mrd Ft-os ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta

Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.

A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet

A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték.

Jóban kell lenni a fideszes képviselővel, lobbi nélkül egy falusi pályázat semmit sem ér

– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.

Csalás-e a taotámogatásból lábhosszabbító gépet venni?

Letöltendő börtönbüntetést kapott egy alsóbb osztályú vidéki futballklub vezetője, miután a bíróság jogerősen megállapította, elsikkasztotta az állami támogatást.

Taomutyi Tolnában Jogerős a felfüggesztett börtönbüntetés és vagyonelkobzás a DFC volt elnökének és pénztárosának

Nem tudta megtartani első félidei egygólos előnyét – Tieger finoman gurított a jobb alsó sarokba – a Dombóvár megyei 1-es futballcsapata a hajtós nagyszombati mérkőzésen. A vendég Bölcskének Kiss P. góljával sikerült kiegyenlítenie, így továbbra is kiélezett a küzdelem a tolnai bajnokság 4-6. helyéért. A Dombóvári Futball Club (DFC) jobbára saját nevelésű fiataljai biztató jövőt ígérnek. Csak a múltat, azt lehetne feledni! A 2014-es idény tao-támogatásainak felhasználását, amikor a labda helyett fűnyírótraktorokkal, mosógépekkel, pólókkal, öltözőszekrényekkel, kisbusszal játszott az akkori elnök és pénztárosa vádirat szerint, amely a minap jutott el a jogerős ítéletig. Eszerint a pénztáros még a nagyszülői ház tetőfelújítására is juttatott a közpénzből, az állam és a klub vesztesége összesen mintegy 15 millió forint. Az elkövetőket az első fokkal megegyező tényállással, a vagyonelkobzás mértékén változtatva jogerősen elítélte a törvényszék – információnk szerint kevés sikerrel kecsegtető felülbírálatért fordultak a Kúriához. A közpénzeket kezdettől takargató taomutyi főbűnöse azonban sokak szerint a Fidesz-kormány, és a jogalkotó kormánypárt feje, aki a dombóvári meccs idején békésen főzte a sonkáját valahol a magyar vidéken.
Találatok: [149]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>