language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [149]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

LMP: a földpályázatok és a közbeszerzések nyertesei ne adhassanak támogatást!

Az LMP azt indítványozza, hogy ne vehessenek részt a pártok kampányfinanszírozásában azok, akik a kampányt megelőző öt éven belül állami földpályázaton vagy közbeszerzésen nyertek, illetve érdekeltséggel rendelkeznek offshore cégekben.

Handó holnap magyarázkodhat

Az Alkotmánybíróság (Ab) holnap hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz lényege, hogy a BKV-pert úgy helyezték át a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás Kádár András ügyvéd elmondása szerint érthetetlen okból a nyilvánosság és az érintettek kizárásával fog megtörténni.

Hunvald-per: Pécs helyett Szeged lett

Az ítélőtáblák leterheltségének figyelembe vétele volt a kijelölés szempontja - ezzel indokolta kérdésünkre a Kúria, hogy miért nem az eredetileg kért Pécsi Ítélőtáblára helyezték a Hunvald-per másodfokú tárgyalását.

BKV-per: közösségi oldalon nyomozott az ügyészség

Kapcsolatot fedezett fel az ügyészség a BKV-per egyik tanúja illetve vádlottja között az egyik népszerű közösségi oldalon, de mivel az érintettek nem tagadták szakmai kapcsolatukat, a leleplezés "értelmetlennek" bizonyult.

BKV-vádlottak: Kocsis állhat a háttérben

Kocsis István, volt BKV-vezérigazgató szerepével kapcsolatban tettek fel kérdéseket a BKV-per vádlottjai a közlekedési cég jelenlegi kommunikációs vezetőjének. A Kocsissal régi munkakapcsolatban álló Székelyné Pásztor Erzsébet válaszaiból kiderült, a feljelentéseket megalapozó belső vizsgálatok komolytalanok voltak, és a Hagyóék idején sem volt szükségtelen a BKV kommunikációja, ahogy azt a vádirat állítja.

A rendőrségnek is kellettek a BKV-s lufik

Még a BRFK is igényt tartott a közlekedési vállalat "felesleges" ajándékcsomagjaira, holott a Hagyó-ügyként elhíresült BKV-per vádirata szerint bűncselekménynek minősülnek a BKV ajándéktárgyakra fordított kiadásai.

Alkotmányellenesen marad Kecskeméten Hagyó?

A BKV-per Budapestre történő áthelyezését kezdeményezte a csütörtöki tárgyaláson Bárándy Péter védő, egykori igazságügyi miniszter a Kecskeméti Törvényszéken. Az indítványt Hadnagy Ibolya bírónő elutasította. Bárándy indítványában, amelyet H. Éva vádlott védelmét ellátva tett, arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság (AB) december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.

BKV-per: "Takaríts, zsidó"

H. Éva vádlottnak, Hagyó Miklós egykori sajtósának vallomástételével folytatódott a BKV-per tárgyalása csütörtökön, a Kecskeméti Törvényszéken. H. Éva tagadta bűnösségét minden vádpontban. H. Évát több, az ügyészség szerint szükségtelen BKV-s szerződés megkötésére való utasítás adásával vádolják, ill. a vádirat szerint a sajtós valós munkavégzés nélkül vette fel fizetését.
Találatok: [149]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>