K-Monitor Adatbázis

Már nem Kovács Zoltán a vezérigazgatója a 2021 őszén a taszári repülőtér megvásárlására kijelölt SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek. A korábbi újpesti csatárt a cég fő részvényesének tulajdonosa váltotta a pozíción.

Novák Katalin köztársasági elnök kihirdetésre méltónak nyilvánította a decemberben elfogadott, ún. „szuverenitásvédelmi” törvényt, de vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a „kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, azaz a Lázár János építési és közlekedési miniszter portfóliójához tartozó kastély-örökbefogadási programot.

Lengyelországban tevékenykedő útépítő céget és ingatlanfejlesztő céget is venne a második legnagyobb magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt.

Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt.

Kezdjük a legfontosabbal, a Soroksár és Gyál területén tervezett óriásberuházás fejlesztője, a Földber Ingatlanfejlesztő Kft. a Telex kérdéseire válaszolt és deklarálta: „Az érintett területen nem lesz akkumulátorgyár, nem lesz hulladéklerakó, és nem lesz semmilyen veszélyes anyag, vegyiüzem vagy vegyianyag-elosztó sem. Ez fel sem merült bennünk. A beruházással érintett területen a környezetre nagy hatást nem jelentő raktározási célú épületek, utak fejlesztése, továbbá azok környezetkímélő működtetésének biztosítása érdekében tehergépjárművek parkolását és ”zöld hidrogénnel„ való feltöltését biztosító üzemanyagtöltő állomás építése szerepel a terveinkben.”

Szeptember elején írtuk meg, hogy valami nincs rendben a fideszes kemecsei polgármester, Lipők Sándor fiának cégével. A Buda Híd Kft. ugyanis egymás után hagyott félbe közpénzes beruházásokat szerte az országban. A cégadatbázisból most kiderült, hogy a kft.-t fizetésképtelenség miatt felszámolják. Korábban hasonló sorsra jutott a tűzközeliként emlegetett Octopus Invest és a B Build & Trade Kft. is, amelyek szintén azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy nem teljesítettek több állami megrendelést. Mi már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy baj van.

A pénzt a budapesti repülőtér visszavásárlására költi.

Egész napos konferenciát tartott december 7-én az Integritás Hatóság „Digitális Antikorrupció – hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia a gyakorlatban?” címmel Budapesten, az ötcsillagos Corinthia Hotel Budapestben.

Harminckilenc híd és négy völgyhíd épül majd a 31 kilométeres M76-os gyorsforgalmi úton, ami minden idők messze legdrágább magyar autópálya-projektje lesz, miután a korábbi 170 milliárd forintos becsléshez képest végül 400 milliárdba fog kerülni Lázár János legutóbbi bejelentése szerint, ennyi az ára annak, hogy a brutális zalai hágókon át bekapcsolják Zalaegerszeget az országos vérkeringésbe. Ebből 9,1 milliárd Ft/km-es ár jön ki, ami messze a legdrágább lesz Magyarország autópályái közül: az eddigi rekordot az M6-os autópálya tartja, amit 4,5 milliárd Ft/km áron építettek meg.

Az Állami Számvevőszék mutatott rá a jogsértésre. Noha a cég nevét nem közölték, a 24.hu azonosította a brexit-kárenyhítési pályázaton nyertes vállalatot, melynél több szabálytalanságot is feltárt az ÁSZ-jelentés. Bár a támogatást végül nem fizették ki, érdekes, hogy a külügynél egyik eljárást sem vették észre. A cég ellen már 2020-ban kezdeményezték a bíróságon a felszámolást, aminek azért is jelentősége van, mert 4 hónappal később 350 milliós hitelt vettek fel az OTP Banktól.