K-Monitor Adatbázis

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Tőkét von ki Andy Vajna a belvárosi ingatlantulajdonos Bár-Co. Kft.-ből. A cég perben állt a Mahart-székházban szintén résztulajdonos Apáczai 2005 Kft.-vel, ami 2016 óta Tiborcz István és Szivek Norbert érdekeltsége. Úgy fest, velük végül sikerült megállapodni.

Fél éves késéssel, a minap tette közzé az orosz érdekeltségű Dunaferr központi cége a 2016-os mérlegét. Van miért aggódni, a könyvvizsgáló szerint például „lényeges bizonytalanság áll fenn”. Időközben a tulajdonos oligarchát letartóztatták Nizzában, ha egyáltalán ő a tulajdonos.

Magyarország legújabb vagyonos rétegéről, vagyis a NER fő haszonélvezőiről szóló sorozatunkban bemutattuk, hogy kik és miként alkotják ezt a kört, és ők miként fogyasztanak. De vajon milyen hosszabb távú terveik vannak? Hogyan fektetik be a pénzüket? Visszaforgatják a reálgazdaságba? Külföldre viszik? Hazai privátbankárra bízzák?

Az olasz ENI eladta a Tigáz Zrt.-t, ami leányvállalatán keresztül a magyar gázvezetékhálózat 48 százalékát birtokolja, összesen nagyjából 33 ezer kilométernyit. A vevő, az állam által is őrült nyereségessé tett MET, aminek szövevényes offshore tulajdonosi hálója mögött feltűnt Garancsi István vagy Nagy György Wallis-alapító milliárdos is.

Az olasz ENI teljesen kivonult Magyarországról: utolsó vagyoneleme, a kelet-magyarországi gázhálózat Orbán-közelbe, a MET-hez kerül.

Nem állná ki egy esetleges hatósági ellenőrzés próbáját a letelepedésikötvény-programban részt vevő közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása. Az eljárásokat eleinte Rogán Antal, majd miniszterré kinevezése után Bánki Erik fideszes parlamenti képviselők az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként folytatták le. A Transparency International Magyarországgal közösen lapunk másodfokon is megnyerte az engedélyeztetéssel kapcsolatos adatigénylési pert, és a jogerős bírósági ítélet szerint a bizottság nevében Bánki Erik kiadta a kért információkat. Lapunk a dokumentumok áttekintése során számtalan szabálytalanságot talált, végső soron egyetlen vállalkozás esetében sem volt hibamentes az engedélyeztetési procedúra.

Sorra vettük Rogán Antal a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatos mai kijelentéseit, és megvizsgáltuk, hányszor mondott igazat. Az eredmény nem túl fényes.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) végleges adataiból kiderült, hogy 6585 bevándorlónak jegyeztek le állampapírt a közvetítővállalkozások. Az egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett cégek ezzel 155 milliárdos bevételt könyvelhettek el. Jól járt a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez és Habony Árpádhoz, a kormányfő tanácsadójához köthető ügyvédi iroda is. Kosik Kristóf cége vehette át a letelepedési engedélyeket, ezért ügyfelenként ötezer euró ütötte a markát. Az iroda ebből tízmilliárd forinthoz jutott. Vagyis a kötvényprogram összesen 165 milliárdos bevételt hozhatott a Fidesz-közeli érdekköröknek. Ez akkora összeg, hogy ha húszezer forintos bankjegyeket fektetnénk hosszában egymás után, a sor légvonalban Budapesttől Párizsig érne.