language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Akták:

Öveges-program (akta) highlight_off

Öveges-program (akta)

Öveges-program (akta)

2014-ben Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet az Öveges-program visszásságaira. A EU-s programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. A TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban megnevezésű, 14 milliárd forinttal támogatott projektben Hadházy Ákos szerint indokolatlan költésekre és túlárazásra is találni példát, de összeférhetetlenség gyanúja is felmerült. Az ellenőrző hatóság 2014-ben minden kifizetést és támogatás felhasználást rendben lévőnek talált. A visszaélések miatt a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni és az EMMI feljelentést tett, de az OLAF is vizsgálatot indított. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOP-programot leállította Brüsszel, és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak. 2016-ban egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderült: a 12 problémás eljárásból 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.

 

2014-ben indult nyomozás, 2016-ban a Nemzeti Nyomozóiroda bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg. A nyomozást – áttételt követően – jelenleg a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatja 62002-30/2018. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2018. július 18., gyanúsított felelősségre vonására az ügyben eddig nem került sor. Az Index szerint a program alatt az EMMI-ben az a Köpeczi-Bócz Tamás volt az EU-s fejlesztéspolitika felelőse, akit végül valószínűleg részben az Öveges-program, részben az Országos Roma Önkormányzat korrupciós botránya miatt távolítottak el a helyettes államtitkári pozíciójából, majd a TÁMOP monitoring bizottságának éléről. Neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült. A korábbi, miniszterelnökségi vizsgálatból az is kiderült, hogy a Tender-Network Kft. számos olyan TÁMOP-finanszírozott projektben részt vett, amelyekben aztán a vizsgálat kivetnivalót találtak. A Bánsági Zsófia vezette, Szekszárdon tevékenykedő Tender-Networkkel az is előfordult, hogy egyszerre adott tanácsot az Eliosnak és a pályázatot kiíró önkormányzatnak pl. Hódmezővásárhelyen.

 

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 


Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

A sosem vállalt felelősség: régen távoznia kellett volna Balog Zoltánnak

A mindenminisztériumot hat éve irányító Balog Zoltán államigazgatási pályafutása a hírek szerint a napokban véget ér. Balog azon fideszes vezetők egyike, akinek a személyével kapcsolatban semmilyen korrupciós gyanú: kastélyépítés, helikopterezés, strómanok fedésében végrehajtott vagyonosodás gyanúja nem merül fel. Ugyanakkor a tárca élén nyújtott szakpolitikai teljesítményétől függetlenül is már évekkel ezelőtt meg kellett volna buknia: a tárcájához köthető korrupciógyanús ügyek számát és értékét tekintve talán csak a Miniszterelnökség és a fejlesztési tárca van pályán az EMMI-hez és háttérintézményeihez képest. Néhány konkrét esettel emlékezünk meg arról, mi folyhatott a gyenge kezű miniszter alá tartozó területen.

Az elsötétített ország – Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Több tucat büntetőeljárás indult Magyarországon az OLAF kezdeményezésére az elmúlt években

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.
Találatok: [3]  Oldalak:   1