K-Monitor Adatbázis

Konkrét zsebszerződésekről nem tud a Figyelő által megkérdezett Békés megyei gazdálkodó, de az nem csak neki, hanem a többi agrárvállalkozónak is feltűnt a térségben, hogy korábban nem túl acélos egzisztenciával rendelkező családok hirtelen komoly összegeket kezdtek kínálni a termőföldekért. A helybeliek sejtése szerint olasz, illetve német vonal áll a strómanok mögött.

A változtatások szerint az ügyészség nem kezdeményezheti, hogy a zsebszerződéssel eladott föld, miután a szerződést semmissé tették, az állam tulajdonába kerüljön. A korábban a köztársasági elnök által visszadobott jogszabályt most többek között úgy módosították, hogy az ügyészek helyszínt átvizsgáló jogát is kiiktatták. A Btk. módosítás május 2-án lép hatályba.

A válság majdnem kicsinálta az áfacsalókat, de ők erősebbek voltak. Ha egy vadászterület túl veszélyessé válik számukra, akkor átmennek egy másikra. Könnyedén ugrálnak nemcsak a termékek, hanem az országok között is.

A vállalkozói lét árnyékvilágának egyetlen látható eleme sok esetben a stróman. De mivel valós szerepük nem derülhet ki, arról csak keveset tudunk, kik ők valójában.

A NAV által feltárt eddigi legnagyobb gazdasági bűncselekmény egy egri cégtemetőből nőtte ki magát, adták hírül a múlt héten a lapok. Magyarországon gyakori, hogy egy címen sok cég jelenik meg, mert tulajdonosaik szeretnék cégüket távol tartani tényleges és ellenőrizhető ingatlanaiktól. Van olyan cím Magyarországon, amelyet több mint 1800 cég választott székhelyül az elmúlt három évben.

Tőkeemeléssel nyílttá tette eddig csak sejtett meghatározó tulajdonát az osztalékmilliárdos Simicska Lajos Fidesz-közeli oligarcha az Észak-Dunántúl agrárszféráját uraló Mezort Zrt.-ben.

Ernst Zimmerl osztrák agrárügyi követ szerint soha nem fognak kiállni illegálisan szerzett földtulajdonok megtartása mellett.

A jövőben folyamatosan indít majd pereket a NAV a cégeket csődbe vivő strómanok és árnyékvezetők ellen, miután egy bírósági döntés kimondta, hogy ők is felelősek a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.

A magyar szervezett bűnözés pénzügyi alapjait annak idején főként betörésekkel teremtették meg a később bandákat működtető „keresztapák”. Kihasználva a liberalizálódó gazdasági környezetet, az „alapító atyák” pénzüket a szerencsejáték- és vendéglátóiparba, illetve prostitúcióba fektették. A ’80-as - ’90-es évek fordulóján már törvényes, de legalábbis féllegális vállalkozásokat működtettek a bűnözői erőszakszervezetek. Óriási vagyonokat halmoztak föl a különböző csoportok, rengeteg pénz forgott az alvilágban, amikor beköszöntött az olaj kora.

Ma már gyakran megtörténik, hogy az adott cég még be sem adta a hamis adóbevallását, mi már tudjuk, hogy adócsalásra készülnek, azt is hogy milyen módszerrel – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese.