K-Monitor Adatbázis

Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.

A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak.

A fokozatot kiadó egyetemre, illetve az államfőt jelölő pártra, a kormányra és a Köztársasági Elnöki Hivatalra vet rossz fényt Schmitt Pál plágiumügye – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori diplomata. Szerinte már minden nagykövet lejelentette országának az esetet, Schmitt dossziéjában már mindenhol ott a bejegyzés a botrányról.

Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.

Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.