Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből.
Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere mégis létrehozta a maga titkos „pénzeszsákjait”, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, „hol a lé”. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié.
Mint a kis gömböc, egyre csak hízik az a hatalmas balatonhenyei birtok, amiről először egy éve mutattunk drónfelvételeket. A mostanra Orbán Győző hatvanpusztai majorságát megközelítő méretű beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán kezdte el 2019-ben, majd nem sokkal később tovább is adta rokonainak és kormány-közeli ismeretségi körének. A terület most egy olyan tőkealap tulajdonában van, aminek kezelője Tiborcz István egy barátjának a cége. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő segítségével pilótával ellátott kisrepülőgépről fotóztuk a tájvédelmi körzetben fekvő, mostanra közel 20 ezer négyzetméteres birtokot.
A felcsúti milliárdos ágazatonként különíti el a nevén lévő vagyont különböző befektetési alapokba, ezért az utóbbi időben több magántőkealapot is elindított, illetve újabb vállalkozásokat alapított, amelyekről nem tudni, pontosan kinek a vagyonát rejtik.
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.
A Talentis Agro ugyanis egy holdingcég, amelyhez 40 különféle, a mezőgazdaság szinte teljes spektrumát átfogó vállalkozás tartozik. Foglalkoznak gabona- és gyümölcstermesztéssel, őrléssel, állattenyésztéssel, takarmány-előállítással, tojástermeléssel, vadgazdálkodással és vadászattal, ásványvíz palackozásával, szőlőműveléssel és borászattal, sőt még pékségük is van. Most pedig szintet lépnek: megveszik az országban évente vágóhídra kerülő 3,7 millió pulyka 40 százalékát, évi 40 ezer tonna húst feldolgozó, egyben a legtöbb magyar pulykaterméket exportáló, három évtizedes múltú Gallicoopot. Ezek után a Pepito sonkás szeletet, a Nagyi májast, a Fincsli virslit vagy a Kópé fasírtot Mészárostól vesszük majd.
A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője – egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai.
A baloldal oligarchái lényegében az egész magyar közéletet behálózzák. Gazdasági erejük, politikai kapcsolataik révén jelentős befolyást gyakorolnak az ellenzéki sajtóra, a véleményformáló elitre, vagyis az egész hazai nyilvánosságra. Egy ilyen pénzember Varga Zoltán, aki nemrég azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél a koronavírus-járványra hivatkozva jelentősen csökkentette az újságírók fizetését, miközben mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel.
