Nagy erőkkel hirdeti a kormánypárti Megafon, hogy az ÁSZ tiltott kampányfinanszírozásért büntette meg az ellenzéket, arról viszont nem beszélnek, hogy az ő tevékenységükkel is foglalkozott a Számvevőszék. Igaz, a hírek szerint egyetlen nyilatkozat bekérésével el is engedte a témát.
2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de... De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.
Politikai pályafutása a liberális SZDSZ-ben indult, majd üzletemberré avanzsált a Political Capital nevű cég megalapításával, megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. Az amerikai befolyásolási akciót feltáró cikksorozatunk befejező részében Somogyi Zoltánt mutatjuk be.
Közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ellenőrző szerv lapunk birtokába jutott részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. A választási rendezvényükre való buszoztatástól az eredményváróig, a kampányfórumoktól az sms-küldésig, a hirdetésektől a szórólapokig szinten minden kampányműfajra jutott pénz a guruló dollárokból. Egészen abszurd, hogy a függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette.
Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele, mennyit költöttek a nemzeti konzultáció eredményének hirdetésére. Volt például fókuszcsoportos kutatás 1,8 millióért - a plakáttervet már itt hiányosnak és túlzónak nevezték, még egy bomba pedig sok lett volna a megkérdezetteknek.
Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk.
„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.
Tavaly augusztusban a Szent István napi állami ünnepség költségei után kutatva vettük észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján nem elérhetők a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott azt a jogszabályok szerint közzé kéne tenniük. Adatigénylésben kértük ki a felsorolást, amelyet végül 3 hónap időhúzás után küldött el az állami szerv. A működéshez és a turizmushoz kötődő kiadások mellett jó néhány érdekességet is találtunk a dokumentumban.
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
