K-Monitor Adatbázis

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

Az Európai Unió illetékesei ellenőrzésük alkalmával huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivenitvalót: a 24.hu most részletesen ismerteti az érintett ügyeket, illetve bemtuatja, melyik miatt, mennyi büntetést kell fizetnie Magyarországnak. Különféle Mészáros Lőrinc-projektek miatt például több mint húsz milliárd forint áll majd a számlán, de a Miniszterelnökség, azaz az uniós pénzeket osztó szervezet miatt is bukunk három milliárdot. Az összkár százmilliárd forintnál nagyobb lesz.

Bő három év késéssel elkészült a Duna Aszfalt-vezér Szíjj László négyszintes házikója a Gellérthegyen. A földhivatal még nem tud róla.

Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.

Akár kétharmados túlárazást gyanít Márki-Zay Péter polgármester és Hadházy Ákos LMP-s politikus a hódmezővásárhelyi térfigyelőkamera-rendszer kiépítése körül. A több százmilliós nagyságrendű projekt nyertese a NER tenderasztokráciájához van bekötve.

A Peresztegi Imre tulajdonában lévő zaaegerszegi építőcég 3,4 milliárd forintért sport- és kulturális központot épít Sárváron az önkormányzat megbízásából. Egy erősebb hónapban ez az összeg csak a hatodik-hetedik helyre lenne elég, de most a lista elejére röpítette a ZÁÉV-ot.

Mészáros Lőrinc második lett, és a felcsúti polgármester érdekeltségei által elnyert megbízások 99 százalékát az EU fizeti.

Az Orbán-rendszer építőipari csúcsragadozói azonosíthatóak azon cég tulajdonosának a kapcsolatrendszerében, amely Hódmezővásárhelyen a térfigyelő rendszert építette ki – többek között Márki-Zay Péter független polgármesterjelölt otthona közelébe.

Már Brüsszelben is drágállják a magyar útépítéseket, annyira, hogy némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derül ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén.