language

Intézmények:

Gránit Bank highlight_off
Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) highlight_off

Gránit Bank

A GRÁNIT Bank Zrt. vagy rövidebb nevén Gránit Bank egy digitális üzleti modell szerint működő magyarországi bank. Jogelődje, az 1985-ben létrehozott Általános Vállalkozási Bank (ÁVB), melyet a rendszerváltás után, 1992-ben privatizáltak: ekkor a német Westdeutsche Landesbank (WestLB) vásárolta meg – ezután a bank röviden WestLB néven működött.. A banki licencet 2010 januárjában felvásárolta a Wallis Zrt: ekkor pár hónapig Milton Bank Zrt. néven működött tovább. 

2010. május 7-én Demján Sándor a PSZÁF engedélyével a Magyar Tőketársaság Zrt. nevű cégén keresztül megvette és a TriGránit nevű építőipari óriásvállalata után Gránit Banknak keresztelte át. Elnöke Bartha Ferenc lett, vezérigazgatója pedig Hegedüs Éva, akinek a tulajdonában lévő E.P.M. Kft. a kezdetektől a bank egyik részvényese is volt. 2012-ben Hegedüs vette át az igazgatótanács elnöki posztját is, amiben addig alelnöki pozícióban volt. Demján ezután összesen 20%-nyi részvényt adott el a következő években, a menedzsmentjogok ugyanakkor továbbra is Demján és tulajdonostársai kezében maradtak. 2015 végén a Hegedüs Éva tulajdonában lévő E.P.M Kft. megvásárolta Demján Sándor maradék részvényeit, ezzel tulajdoni részesedése 33,8 százalékra nőtt. Demján ekkor a GRÁNIT Bank tiszteletbeli és örökös elnöke lett és maradt 2018-ban bekövetkezett haláláig. 

2021. december 30-án Hegedüs eladta a tulajdonában lévő részvények többségét a Tiborcz István-féle BDPST Group érdekeltségébe tartozó Tiberis Digital Kft-nek, ami ekkor 57 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez további tranzakciók és egy tőkeemelés nyomán 2023-ra 44,8%-ra csökkent. (Wikipédia)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Kötvényügy: csomagküldő vitte ki a letelepedési engedélyt

Túl kockázatosnak találták egy ukrán üzletember jogászai a magyar letelepedési kötvényprogramot, ezért az utolsó pillanatban elállt a szerződés aláírásától a gazdag ügyfél. Még évekkel ezelőtt történt az eset, lapunk most jutott hozzá az alá nem írt szerződéshez. Az ukrán üzletember ügyvédei leginkább azt kifogásolták, hogy a letelepedési kötvényprogramban offshore cégekkel kell szerződni, és az ügyfelek nem jutnak hozzá a magyar állampapírhoz, hiszen nem a külföldi, hanem az offshore cég jegyzi le, vagyis hivatalosan ő a kötvény tulajdonosa.
Találatok: [1]  Oldalak:   1