language

Kulcsszavak:

államtitoksértés highlight_off

Lapok:

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Pintér: G. Fodort átvilágították, Finkelsteint nem

G. Fodor Gábor 2013-ban esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója viszont nem volt átvilágításon, így nemzetbiztonsági tanúsítványa sincs - derül ki a belügyminiszter írásos válaszából, amelyet Fodor Gábor független képviselő kérdéseire adott. Pintér Sándor közölte azt is, milyen feltételek alapján vonhatják vissza az ellenőrzések után kiadott minősítéseket, de az nem derült ki teljesen egyértelműen, mi a helyzet az azóta főszerkesztőnek is kinevezett G. Fodor Gábor minősítésével.

Századvég-ügy: Ők láthatnak államtitkokat

A parlament nemzetbiztonsági bizottságán előkerült a kormányzati stratégia megalkotásával megbízott Századvég alkalmazottainak listája, akik államtitkokhoz férhettek hozzá 2013 óta. A probléma forrása, hogy cégnek 2010 óta vannak stratégiai megbízásai, de korábban nem férhettek hozzá elvileg államtitkokhoz.

Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok

Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.
Találatok: [5]  Oldalak:   1