language

Akták:

Balettintézet eladása bagóért highlight_off

Lapok:

Balettintézet eladása bagóért

Balettintézet eladása bagóért

Terézváros Borsány György szocialista polgármester vezette önkormányzata 1997-ben adta el a Balettintézetnek helyt adó épület az izraeli Elbit (Plaza Centers) csoportnak mindössze 220 millió forintért. A - pályáztatás nélkül kiszemelt - közvetítőcég az eladás előtt 554 millió forintra becsülte az épület értékét, ám az önkormányzat a bérlők kiköltöztetésének költségeire hivatkozva adta el ennek az összegnek a feléért. Mindezen túl a vevő két év fizetési haladékot is kapott a palotája mellé.
Az 1998-as önkormányzati választáson nyertes fideszes kerületvezetés módosíttatta a privatizációs szerződést, amivel 440 milliós többletbevételt szerzett. Azonban még így is bőven a valós ár alatt maradt, amit jól mutat, hogy az izraeli fejlesztőcég tíz évvel később 7,5 milliárd forintért adta tovább az épületet a portugál Aquapura Hotelsnek.


Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas


A privatizációs szerződés óriási hiányossága, hogy nem tartalmazott valódi garanciákat annak érdekében, hogy a privát tulajdonosok ténylegsesen hasznosítsák az épületet. A 2007-ben már egy évtizede üresen álló szállodafejlesztésre kiszemelt épület sorsát újabb évtizedre pecsélete meg az ekkor beütő ingatlansválság.


2013-ban épp errefele buszozott Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester: a szellempalotát látva a kormányfő megígérte, majd csinál olyan törvényt, amivel vissza lehet szerezni a külföldi kézben lévő, de nem hasznosított ingatlanokat. Ez nemhogy nem valósult meg, de egy évre rá már portugál kezekből a Luxemburgban bejegyzett katari hátterű Balett Properties S. A.-hoz került az épület.


2017 elején arról szóltak a hírek, hogy 2020-ra megnyílik a luxusszálloda, ám valódi (látvány)tervek még erről sincsenek.

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: